Vj-4/1997/24

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a dr. Szilágyi Ákos ügyvéd (1067 Budapest, Teréz krt. 1.) által képviselt MARKETON Kereskedelmi, Gazdasági és Szolgáltató Kft. Budapest eljárás alá vonttal szemben fogyasztók megtévesztése miatt indított eljárásban - tárgyaláson - meghozta a következő

határozatot

A Versenytanács megállapítja, hogy az eljárás alá vont vállalkozó az üdülőhasználati jog értékesítésére szolgáló rendezvényein az azonnali vásárlás esetére kilátásba helyezett árkedvezménnyel jogsértést valósít meg.

E magatartás folytatását megtiltja.

Kötelezi az eljárás alá vont vállalkozót, hogy fizessen meg a Gazdasági Versenyhivatal 10032000-01037557. számú bírságbevételi számla javára 30 napon belül 500.000.- (azaz Ötszázezer) Ft bírságot.

A határozat ellen a kézhezvételtől számított 30 napon belül lehet a Fővárosi Bíróságnak címzett, de a Gazdasági Versenyhivatalhoz benyújtandó felülvizsgálati kérelmet előterjeszteni.

Indoklás

I.

A Versenytanács a vizsgálat adatai, valamint a tárgyalás alapján a következő tényállást állapította meg.

Magyarországon is ismert az ingatlantulajdon olyan korlátozott használata, amelyet a tulajdonostársak időrendben egymás között felváltva osztanak meg.

Az üdülőhasználat időbeosztásos módja nemzetközileg szervezett módon, hosszú évek óta zajlik úgy, hogy az RCI elnevezésű szervezetbeli klubtagság, továbbá különböző díjak és költségek megfizetésével az olyan használók, akik a nemzetközi szervezethez csatlakozott ingatlanban és az RCI meghatározásának megfelelő főidényben birtokolnak használati jogot, lehetőséget kapnak, hogy csereként, a szervezet keretei között külföldön töltsenek néhány napot anélkül, hogy a hazai használati jogban alapvető változás történne.

Az RCI általi főidényfogalom meghatározás részben eltér a hazaitól a különböző földrajzi viszonyok, szokások miatt.

Az eljárás alá vont fő tevékenységi köre ingatlankezelés, forgalmazás, közvetítés, saját vagy bérelt ingatlan hasznosítása. Piaci részesedése az üdülőhasználat időbeosztásos módja piacán 35-40 % körülire tehető. Üdülőhasználati jogot biztosító részvényeket 1994. márciusa óta értékesít. Ennek során utcai járókelőktől, vagy telefonos megkeresés alapján véletlenszerűen kiválasztott személyek üdülési, pihenési szokásait kérdőíves módszerrel feltárja, majd a válaszok kiértékelése után az általa kidolgozott feltételek szerint reménybeli vásárlónak tűnő - általában házaspárokat - reprezentatív rendezvényre hívja meg, ahol az általa kínált üdülési rendszerben való részvétel jogát ajánlja megvételre.

A demonstráció során videofilmen bemutatják az üdülőtelepet, felvilágosítást ad az RCI nemzetközi csereüdülés lehetőségéről, írásban, ábrák segítségével bemutatják az időosztásos üdülés lényeges tulajdonságait és az üdülési szezon időbeosztását. Tájékoztatást adnak az árat befolyásoló apartman méretről, az ezzel is összefüggő nemzetközi cserelehetőségről, beleértve az ezzel kapcsolatos anyagi terheket is.

A demonstráció résztvevői tájékoztatást kapnak arról is, hogy a felajánlott üdülő egy részvénytársaság tulajdonában van, amely gazdasági társaság nyilvános forgalomban nem lévő részvényei meghatározott hányadának megvásárlása biztosíthatja a kiválasztott apartmannak a szerződésben rögzített időtartam alatti használati jogát. A használati jog a részvény évi hozadéka; a részvény ugyan a nyilvános forgalomban nem értékesíthető, a hozadéka - vagyis a lekötött ingatlanhasználati jog - azonban másra engedményezhető.

A részvénytársaság a tulajdonában lévő valamennyi apartman értékesítése után megszűnik, a részvényesek ezután részesedésük arányában válnak az ingatlan tulajdonosává.

Az információkhoz a fogyasztó részben a videovetítés, részben szóban történő előadás, részben kérdésekre adott válaszok útján jut hozzá és rendelkezésére áll a részvénytársaság alapító okirata, amelyet a helyszínen tanulmányozhat.

A szerződéskötési kedvet az eljárás alá vont részben egyszeri ingyenes külföldi szálláslehetőség, mint ajándék biztosításával, részben részletfizetési kedvezmény felajánlásával - a vételár 50 %-os egyösszegű megfizetése esetén 12 havi kedvezményes kamatozású hitellel - részben azzal igyekszik fokozni, hogy a demonstráció helyszínén nyomban szerződést kötő ügyfelek a vételár nagyságától (lekötött egy vagy két üdülési hét) függő egyszeri, jelentős összegű kedvezményt kapnak.

A részvények piaci forgalomban nem lévén, azok névértékét az eljárás alá vont az ingatlan bekerülési ára, fenntartási költsége, és egyéb általános költségei figyelembevételével kalkuláció útján alakítja ki.

II.

Az 1996. évi LVII. törvény (Tpvt.) 8. § (1) bekezdése szerint tilos a gazdasági versenyben a fogyasztókat megtéveszteni. A (2) bekezdés d) pontja értelmében a fogyasztók megtévesztésének minősül a különösen előnyös vásárlás hamis látszatának keltése.

Az eljárás alá vont az üdülési szolgáltatások piacán tevékenykedik, annak is egy kisebb fogyasztói réteget érintő szegmensét birtokolva. A fogyasztóknak szabadságuk eltöltésére számtalan választási lehetőséget kínálnak az érintett piacon versengő cégek. Akár belföldön, akár külföldön, akár ezeket kombinálva kívánja valaki a pihenésre szánt időt eltölteni, széleskörű választási lehetősége van.

Az eljárás alá vont a fennmaradását, haszonnal is járó tevékenységét éles piaci versenyhelyzetben, a fogyasztóért vívott harc közben folytatja. Alapvető érdeke ezért, hogy a hasonló célra egyszeri nagyobb összeget fordítani képes fogyasztói réteg - amelynek tagjai képesek utóbb folyamatos terheket is vállalni - figyelmét az általa kínált lehetőségre felhívja, ennek a fogyasztói rétegnek a tagjait megtalálja és rávegye őket szolgáltatása igénybevételére.

Az eljárás alá vont által nyújtott szolgáltatás igénybevételére képes fogyasztók felkutatására kifejlesztett módszert a fenti körülmények magyarázzák. Ugyancsak ennek az igényesebb és változatosabb, de bizton tervezhető üdülési lehetőséget igénylő réteg megnyerésére szolgál a bemutató reprezentatív módja, az igénybevett segédeszközök viszonylagos gazdagsága.

III.

A gazdasági verseny során a fogyasztók figyelmét felkelteni, döntését befolyásolni a vállalkozás elengedhetetlen feladata, de a tájékozódást elősegítve, érdeke a fogyasztónak is. A fogyasztói döntés tisztességtelen befolyásolása az, amit a törvény tilalmaz.

Alapvető követelménye a tisztességes tájékoztatásnak, hogy a kínált áru lényeges tulajdonságát illetően valótlan tényt ne állítson, lényeges körülményt ne hallgasson el és az ismertetett adatok, az azok által sugallt összbenyomás alkalmas legyen arra, hogy azokat az átlagos fogyasztó a döntésre nyitva álló idő alatt a valóságnak megfelelően legyen képes értékelni.

A Versenytanács álláspontja szerint a vizsgálat során feltárt tények arra utalnak, hogy mind a demonstrációra való meghívás kényszertől mentes körülményei, mind az ismertetés módszerei, beleértve a rendelkezésre álló időtartamot, a fogyasztó bele,- vagy rákérdezésre való lehetőségét, alkalmas arra, hogy a kínált áru iránt érdeklődő átlagos fogyasztó az áru lényeges tulajdonságait illetően racionális döntést megalapozó helyzetbe kerüljön.

Más a helyzet a demonstráción történő szerződéskötés esetére kilátásba helyezett árkedvezmény esetében. A kedvezmény lehetőségének megemlítésével az eljárás alá vont azt a látszatott kelti, hogy érdemes a jelentős árengedmény igénybevehetősége miatt az azonnali szerződéskötés, hiszen ez a kedvezmény egyszeri és helyhez, időhöz kötött. Elmulasztja ellenben megemlíteni, hogy az áru értékesítésére csak és kizárólag a demonstrációkon kerül sor. A demonstráción kívüli értékesítésre sem a vizsgálat során, sem a tárgyaláson az eljárás alá vont maga sem tudott példát mondani.

Ez a magatartás alkalmas arra, hogy az elhallgatott lényeges információ feltárására eszközzel nem rendelkező átlagos fogyasztó döntési szabadságát tisztességtelen módon befolyásolja, az egyszeri lehetőség hamis látszatát keltse. Az egyszeri jelentős árkedvezmény számos habozó fogyasztó esetében bizonyul döntő tényezőnek.

A Versenytanács ezért a jogsértést megállapította és annak változatlan módon történő folytatása megtiltása mellett a cselekmény piaci súlyával arányos bírságot szabott ki.

Budapest, 1997. május 27.

dr. Györffy István sk. előadó
Fógel Jánosné dr. sk.
dr. Lénárd Réka sk.
Ágoston Marika