Vj-15/1997/31

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a dr. Reőthy Gyula vezető jogtanácsos által képviselt Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Rt (1051 Budapest, Nádor u. 16.) eljárás alá vont vállalkozás ellen gazdasági erőfölénnyel való visszaélés és fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolása miatt indult eljárásban - tárgyaláson - meghozta az alábbi

határozatot

A Versenytanács megállapítja, hogy az eljárás alá vont vállalkozás gazdasági erőfölénnyel való visszaélést valósított meg azzal, hogy az 1996. április 1. napja előtt devizaszámlával rendelkező ügyfelei részére
- a számla devizanemével megegyező kifizetések esetére jutalékot; továbbá
- az 5 és 50 USD közötti, 12 hónapja nem forgalmazó devizaszámlákra zárlati díjat
vezetett be.

Fenti magatartás további folytatását megtiltja.

Kötelezi az eljárás alá vont vállalkozót, hogy fizessen meg a Gazdasági Versenyhivatal 10032000-01037557 számú bírságbevételi számla javára 30 napon belül 5.000.000.- (azaz Ötmillió) forint bírságot.

A fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolása tekintetében az eljárást megszünteti.
A határozat felülvizsgálatát az eljárás alá vont vállalkozás - a kézbesítést követő 30 napon belül - a Fővárosi Bírósághoz címzett, de a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtható keresettel kérheti, melynek a birság megfizetésére halasztó hatálya van.

Indoklás

I.

A tények

1.) Az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Rt (továbbiakban: OTP Bank Rt) 1993. november 9-én a forintban történő kifizetéskor a korábban alkalmazott - az ügyfelek számára kedvezőbb - deviza vételi árfolyam helyébe a valuta vételi árfolyamot léptette.
1996. március 28-án (csütörtökön) három országos napilapban (Népszabadság, Magyar Hírlap, Népszava) hirdetést tett közzé, melyben tájékoztatta ügyfeleit, hogy 1996. április l-től megváltoztatja a lakossági devizaszámlák vezetésével kapcsolatos díj- és jutalékfeltételeit, mely változások megtekinthetők a fiókokban kifüggesztett "Kondíciós jegyzék"-ben. A fogyasztókat érintő változások az alábbiak voltak:

1.1 A számla devizanemével megegyező valutában történő kifizetés - korábban jutalékmentes - díja: 0,3 %, de minimum 2 USD lett.

1.2 5 USD zárlati díj került bevezetésre, amely az év végi zárást megelőzően 12 hónapja nem forgalmazó 50 USD-nál kisebb devizaszámla esetében kerül felszámításra (a számla egyenlegéből történő levonásra).

1.3 Az egyező devizanemben történő belföldi átutalás esetében a korábbi 0,5 % (minimum 3 USD) helyett 0,15 % (minimum 5 USD) jutalék került alkalmazásra.


2.) 1996. július 1-jétől az OTP Bank Rt lakossági deviza/valuta üzletági üzletszabályzata úgy módosult, hogy a számlanyitáshoz szükséges minimális befizetés 50 USD-ről 300 USD-ra emelkedett.

3.) Az OTP Bank Rt az 1997. januárjában kiküldött egyenlegértesítő mellett levélben arról tájékoztatta ügyfeleit, hogy 1997. január 2-ától március 28-áig kedvezményes lehetőséget nyújt a 300 USD érték alatti, 1996-ban nem forgalmazó deviza számlák forintosítására és összevonására. Kedvezményként az alábbiakat ajánlotta az ügyfeleknek:
- a pénzt jutalék felszámítása nélkül átutalhatják a Lakossági Folyószámlára;
- rendkívül kedvező, devizavételi árfolyamon válthatják át forintra a bank pénztárában;
- több pénznemben vezetett számláikat költségmentesen vonhatják össze 300 USD értéket meghaladó USD, DEM vagy ATS számlára;
- ingyen juthatnak forint alapú (konvertibilis) OTP bankkártyához.

Minderről a fiókokban kifüggesztett Hirdetményben is tájékoztatást adott.

4.) A lakossági devizaszámla vezetéssel a vizsgált időszakban 30 bank foglakozott, a piac meghatározó szereplője azonban az OTP Bank Rt, amely 1996. évben a vezetett devizaszámlák 57,3 százalékkal, az azokon szereplő pénzösszegnek pedig 48,4 százalékával rendelkezett.

Budapesten és a nagyobb városokban az OTP Bank Rt mellett a jelentős kereskedelmi bankok (Budapest Bank, Kereskedelmi és Hitel Bank, Külkereskedelmi Bank, Postabank, Mezőbank, Takarékbank) többsége, de legalább egy rendelkezik - esetenként több - olyan fiókkal, amely lakossági devizaszámla vezetéssel foglalkozik. Csupán 14 olyan kisebb város (pld. Bácsalmás, Kiskunmajsa) van, ahol az OTP Bank Rt-n kívül más banknak nincs lakossági devizaszámla - vezetéssel foglalkozó fiókja.

II.

A vizsgálat és az indítvány

5.) A Gazdasági Versenyhivatal a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) 70.§ (1) bekezdése alapján 1997. március 10-én vizsgálatot indított annak megállapítására, hogy az OTP Bank Rt a lakossági devizaszámla szerződésekkel kapcsolatban visszaélt-e gazdasági erőfölényével. Utóbb a vizsgálat iránya kiterjesztésre került a fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolására is, amelyről a Tpvt. 65.§(1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően az OTP Bank Rt tájékoztatást kapott.

6.) A vizsgálat során a Tpvt. 71.§ (1) bekezdése alapján készült jelentés az alábbi jogsértések megállapítását indítványozta.

6.1 Az OTP Bank Rt gazdasági erőfölényével visszaélve az ügyfelek megfelelő tájékoztatása nélkül, diszkriminatív módon (csak 50 USD alatt) zárlati díjat vezetett be (1.2 pont).

6.2 Az OTP Bank Rt gazdasági erőfölényével visszaélve indokolatlan és a szolgáltatással arányban nem álló jutalékot vezetett be az azonos valutában történő felvételre (1.1 pont).

6.3 Az OTP Bank Rt a fogyasztók megtévesztésére (tisztességtelen befolyásolására) alkalmas módon állította 1997. január 2. és március 28. közötti akciójáról, hogy az kedvezményes, mert a kedvezmény csak a korábban - erőfölényével visszaélve (6.1 és 6.2 pont) - a fogyasztó szempontjából rosszabbá tett feltételekhez viszonyítva igaz. (1.3 pont).

7.) A Jelentés tekintettel az érintettek nagy számára, továbbá az üzleti titokként kezelni kért adatok alapján meghatározott fogyasztói veszteségre 150-300 millió forint közötti sávba eső birság kiszabását indítványozta.

III.

Az eljárás alá vont védekezése

8.) Az OTP Bank Rt az eljárás megszüntetését kérte jogsértés hiányában.

9.) Nem vitatva gazdasági erőfölényes helyzetét, hivatkozott arra, hogy a kondíciós jegyzék megváltoztatása jogszerű és indokolt volt:
- a kifizetési jutalék a valuta készletezésével és beszerzésével összefüggő költségek megtérítését célozta;
- a zárlati díj bevezetése pedig azért vált szükségessé, mert a kötött devizagazdálkodás körülményei között keletkezett számlák túlnyomó többségét csak formálisan tartották fenn az ügyfelek (1996. évben a számlák 45 százaléka 5 USD alatti összegű volt).

Álláspontja szerint a változásokról megfelelő módon és időben tájékoztatta a fogyasztókat, mert 9 teljes hónap állt rendelkezésükre a zárlati díj elkerülése érdekében a számlák megszüntetésére.

10.) A fogyasztók megtévesztése tekintetében hivatkozott arra, hogy az 1996. április l-jétől érvényes kondíciós jegyzékhez képest nem vitathatóan előnyösebb feltételeket kínált, és további kedvezményt jelentett az ingyenes bankkártya.

IV.

A gazdasági erőfölénnyel való visszatérés

A gazdasági erőfölény

11.) A Tpvt. 22.§ (1) bekezdésének a.) pontja értelmében gazdasági erőfölényben van az érintett piacon akinek áruját ésszerűen helyettesítő árut nem, vagy csak a szokásosnál számottevően kedvezőtlenebb feltételekkel lehet beszerezni, továbbá a (2) bekezdés szerint az is, aki gazdasági tevékenységét a piac többi résztvevőjétől nagymértékben függetlenül folytathatja.


12.) A vizsgált cselekménnyel érintett - lakossági devizaszámla vezetési - piacon az OTP Bank Rt mellett valamennyi jelentős, valamint több kisebb bank is tevékenykedik, amelyeknél lakossági devizaszámla nyitható, ily módon az OTP Bank Rt-nek a Tpvt. 22.§ (1) bekezdés a.) pontja szerinti gazdasági erőfölénye nem állapítható meg.

13.) Szintén nem volt megállapítható OTP Bank Rt gazdasági erőfölénye a Tpvt. 22.§ (2) bekezdése alapján. Az olyan magas (50-60 százalékos) érintett piaci részesedés, mint amilyennel az OTP Bank Rt a lakossági devizaszámla piacon rendelkezik, általános esetben ugyan alapot adhat a piac szereplőitől függetlenül cselekvésre, az OTP Bank Rt magas piaci részesedése azonban alapvetően nem piaci erejéből, hanem örökölt helyzetéből (a 80-as évek végéig gyakorlatilag csak az OTP Bank Rt jogelődje lehetett jelen az érintett piacon) adódik. A Versenytanács abból indult ki, hogy gazdasági erőfölényt a magas piaci részesedés csak akkor eredményez, ha az nem csak a vizsgált időszak értékesítési adatai, hanem a tartós piaci súlyt biztosító értékesítési lehetőségek (kapacitás) alapján is fennáll. Ennek hiányában ugyanis a fogyasztók a magas piaci részesedéssel bíró vállalkozás (mint jelent esetben az OTP Bank Rt) számukra hátrányos magatartása esetén gyakorlatilag minden időbeli és mennyiségi korlátozás nélkül vehetik igénybe az adott szolgáltatást a piacon jelenlevő más vállalkozásoktól.

14.) Szemben a vizsgálati jelentéssel nem találta megállapíthatónak a Versenytanács az OTP Bank Rt gazdasági erőfölényét azokra a településekre - mint földrajzilag elkülönült érintett piacokra - nézve sem, ahol az OTP Bank Rt-n kívül más vállalkozás nem foglalkozik lakossági devizaszámla vezetéssel. E piacokra nézve formálisan ugyan teljesülhet a Tpvt. 22.§ (1) bekezdésének a.) pontjában foglalt azon feltétel, hogy az ott lakó fogyasztók az árut ésszerűen helyettesítő árut nem szerezhetik be. A Versenytanács azonban abból indult ki, hogy a lakossági devizaszámlavezetési szolgáltatás OTP Bank Rt által alkalmazott feltételrendszer országosan egységes, és a banki szolgáltatás jellegéből adódóan a gyakorlatban nem is képzelhető el területenkénti differenciálás. Márpedig, ha a fogyasztóknak csak egy nem túl jelentős hányada (jelen esetben: 14 kisebb város és vonzáskörzetének lakossága) van kizárva az ésszerű helyettesítő áru beszerzésének lehetőségéből, és a vállalkozás nem alkalmaz ezen fogyasztók felé az általánostól eltérő (értelemszerűen: kedvezőtlenebb) ár- és üzleti feltételeket - és arra gyakorlatilag módja sincs -, akkor piaci erejét e fogyasztók esetében is a fogyasztók nagyobb hányadának választási lehetőségein alapuló általános piaci pozíciója határozza meg. Ilyen feltételek mellett pedig a Versenytanács álláspontja szerint nem állapítható meg a helyettesítésből kizárt földrajzi területre (fogyasztói körrel szemben) a Tpvt. 22.§ (1) bekezdés a.) pontja szerinti gazdasági erőfölény.

15.) Megállapíthatónak tartotta ugyanakkor az OTP Bank Rt Tpvt. 22.§ (1) bekezdés a.) pontja szerinti gazdasági erőfölényét a Versenytanács azon fogyasztókkal (ügyfelekkel) szemben, akik 1996. április l-jét megelőzően már rendelkeztek devizaszámlával az OTP Bank Rt-nél.

A Versenytanács abból indult ki, hogy az ügyfeleknek az 1996. március 28-a (csütörtök) és 1996. április 1-je (hétfő) között levő egyetlen munkanap (péntek) nem adott lehetőséget arra, hogy reagáljanak az OTP Bank Rt által a devizaszámla vezetési kondíciókban végrehajtott változásokra. 1996. április l-jét követően pedig már csak számottevően kedvezőtlenebb feltételek mellett vihették volna át az OTP Bank Rt-nél vezetett devizaszámlájukon levő pénzösszeget más bankhoz. Nevezetesen, ha a kifizetés:
- valutában történik akkor a minimálisan 2 USD (más bankhoz történő átutalás esetén minimálisan 5 USD) jutalék;
- ha pedig forintban, akkor az összeg más bank devizaszámlájára történő befizetése következtében, a valuta vételi és eladási árfolyama közötti kb. 5-7 százalék eltérés
jelentkezik veszteségként.

E feltételek időközben nem változtak, így az OTP Bank Rt gazdasági erőfölénye mind a mai napig fennáll.

A visszaélés

16.) A Tpvt. 21.§ a.) pontja értelmében tilos a gazdasági erőfölénnyel visszaélve hátrányos feltételek elfogadását kikényszeríteni.

Az a körülmény, hogy az 50 USD alatti devizaszámlával rendelkező ügyfelektől az OTP Bank Rt évről-évre (a nulla egyenleg eléréséig) zárlati díjként 5 USD-t levon, minden kétséget kizáróan hátrányos az ügyfelekre nézve. Mint ahogy hátrányos az is, hogy a valuta felvételekor jutalékot kell fizetnie az ügyfélnek. Miután pedig az ügyfélnek semmiféle lehetősége nincs ezen intézkedések megakadályozására, nem vitatható a fenti módon kialakított gazdasági erőfölényből fakadó kikényszerítés ténye sem.

Megjegyzi a Versenytanács, hogy a Tpvt. 21.§ a.) pontja adott cselekményt az elkövető (előnye) és a sérelmet szenvedett (hátránya) szempontjából is megjeleníti. Alapvető különbség azonban, hogy
- az előny akkor jogsértő, ha indokolatlan; mig
- a hátrány esetében a jogsértés feltétele a kikényszerítés.

Ebből következőleg a kikényszerítés megvalósulása esetén nem értékelhetők az elkövető OTP Bank Rt - egyébként több szempontból reálisnak tekinthető - indokai a kifogásolt magatartással kapcsolatosan.

17.) A Tpvt. a 95.§ (1) bekezdése alapján 1997. január l-jén lépett hatályba, rendelkezéseit értelemszerűen az ezt követően elkövetett magatartásokra lehet alkalmazni. Ebből adódóan a Versenytanácsnak vizsgálnia kellett, hogy az eljárás tárgyát képező magatartások közül melyek fejeződtek be 1996. december 31-ig, és melyeket tanúsítja az OTP Bank Rt 1997. január l-jét követően is.

A gazdasági erőfölénnyel kapcsolatosan a Versenytanács arra az álláspontra helyezkedett, hogy az ugyan az 1996. márciusi magatartás következménye, azonban mint állapot 1997-ben is fennáll.

A visszaélésnek minősített magatartások közül 1996. december 31-ig lezárult
- az 1996. évben 5 USD alatti egyenleggel záró lakossági devizaszámlák záró egyenlegének elvonása; valamint
- az 5 és 50 USD közötti záróegyenlegü számláknak az 5 USD zárlati díjjal történő megterhelése.

E magatartásokat tehát a Versenytanács a Tpvt. alapján nem minősíthette jogsértőnek. Megjegyzi a Versenytanács, hogy erre az 1996. évben hatályos, a tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról szóló 1990. évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: Vtv.) alapján sincs lehetőség. A Tpvt. 97.§ a.) pontja szerint ugyanis a Tpvt. hatálybalépésével egyidejűleg a Vtv. hatályát vesztette, rendelkezései a Tpvt. 95. §. (1) bekezdésének második mondata értelmében csak az 1997. január l-jén folyamatban levő ügyekben alkalmazhatóak. Folyamatban levő ügynek a Versenytanács kialakult - a Fővárosi Bíróság 2.Kpk.30.324/1997/l-I. számú végzésével is megerősített - gyakorlata szerint az tekinthető, amely a döntésre jogosult szerv előtt regisztráltan megindult, mely feltételnek a jelen eljárás nem felel meg.

18.) Mindezekre tekintettel a Versenytanács a Tpvt. 21.§ a.) pontjában tilalmazott hátrányos feltételek kikényszerítésével megvalósított jogsértést - a Tpvt. 77.§ (1) bekezdésének c.) pontja alapján - az 1996. április l-jét megelőzően devizaszámlával rendelkező ügyfeleket 1997. január l-je után is érintő magatartásokra állapította meg. Nevezetesen:
- az 1996. év végén 5-50 USD közötti záróegyenleggel rendelkező, 1997. évben nem forgalmazó devizaszámlákra 1997. évben is érvényes zárlati díjra, valamint
- a számla devizanemével megegyező valutában történő kifizetést terhelő jutalékra.

19.) A Tpvt. 21.§ g.) pontja alapján tilos a gazdasági erőfölénnyel visszaélve azonos értékű vagy jellegű ügyletek esetén az üzletfeleket indokolatlanul megkülönböztetni (egyeseket diszkriminálni).

A Versenytanács nem osztotta a vizsgálati jelentés azon álláspontját, hogy a zárlati díj 50 USD alatti bevezetése a fenti törvényhelybe ütközne, mert a viszonylag alacsony összegű deviza számlák megszüntetésére való ösztönzés gazdaságilag indokoltnak tekinthető.

Az eltiltás

20.) A Tpvt. 77.§ (1) bekezdésének e.) pontja alapján a Versenytanács megtiltotta a törvény rendelkezéseibe ütköző magatartás további folytatását.

E rendelkezésnek az OTP Rt a jogsértőnek minősített intézkedések visszavonása mellett például olymódon is eleget tehet, hogy az érintett ügyfeleit közvetlenül megkeresi, és határidőt biztosit számukra, hogy deviza számlájukat - ha kívánják - az 1996. április 1-jét megelőző feltételekkel megszüntethetik. E választási lehetőség megteremtése megszüntetve az erőfölényt, egyben megszünteti a zárlati díj és jutalék jogsértő voltát.

A birság

21.) A Versenytanács a Tpvt. 78.§ (1) bekezdése alapján bírságot szabott ki az OTP Bank Rt-vel szemben, melynek összegét a (2) bekezdésben foglalt szempontok figyelembevételével határozta meg. Ennek keretében mérlegelte, hogy az OTP Bank Rt jogsértőnek minősített magatartása igen széles fogyasztói kört érint, és így bár az anyagi hátrány egy-egy fogyasztót érintően viszonylag csekély, összegségében az OTP Bank Rt számára jelentős előnyt jelent. Figyelembe vette ugyanakkor azt is, hogy az 1997. évi zárlati díj vonatkozásában a hátrány még nem következett be, és a határozat végrehajtása esetén nem is fog. Az 1996. évben bekövetkezett előnyt a Versenytanács a 17.) pontban foglaltak alapján értelemszerűen a birság megállapításakor sem vehette figyelembe.

V.

A fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolása

22.) A Tpvt. 8.§ (1) bekezdése alapján tilos a gazdasági versenyben a fogyasztókat megtéveszteni, ezen belül a (2) bekezdés a.) pontja alapján valótlan tényt vagy valós tényt megtévesztésre alkalmas módon állítani.

23.) A Versenytanács - szemben a vizsgálói indítvánnyal - nem tekintette valótlannak, vagy más módon megtévesztőnek azt, hogy az OTP Bank Rt kedvezményként ajánlotta ügyfeleinek az 1997. január 2-a és 1997. március 28-a közötti devizaszámla megszüntetési lehetőséget.

Az ingyenes bankkártya és a különböző devizanemben vezetett számlák költségmentes összevonása egyértelműen kedvezménynek minősül. De kedvezménynek tekintette a Versenytanács a devizavételi árfolyamon történő átváltás lehetőségét is, mert nem osztotta a vizsgálati jelentés azon megközelítését, hogy a kedvezménynek az 1996. április 1-jei állapothoz képest kell megvalósulnia. Az 1997. január 2-a előtt és az 1997. március 28-a után alkalmazott valuta vételi árfolyamnál pedig egyértelműen kedvezőbb a devizavételi árfolyam.

A Lakossági Folyószámlára való jutalékmentes átutalást ugyan nem találta kedvezménynek a Versenytanács, az akciót egészében vizsgálva azonban megalapozottnak ítélte a "kedvezményes" kifejezés használatát, és ezért a fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolása tárgyában az eljárást a Tpvt. 72.§ (1) bekezdése alapján a Tpvt. 77.§ (1) bekezdése b.) pontjának alkalmazásával megszüntette.

VI.

Jogorvoslat

24.) A jogorvoslati jogra vonatkozó rendelkezés a Tpvt. 83.§ (1) - (2) bekezdésén alapul.

Budapest, 1997. július 3.

Vérné dr.Labát Éva sk. előadó
dr. Sólyom Eszter sk.
dr. Bodócsi András sk.
Szabó Györgyi