Gazdasági Versenyhivatal

Vj-165/1997/15

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa dr. Kosinszky Szabolcs jogtanácsos által képviselt MATÁV Rt (1122 Budapest, Krisztina krt. 6-8.) I. rendű és dr. Czebe Zsuzsa ügyvéd (1033 Budapest, Polgár u. 8-10.) által képviselt KISDUNA-COM Rt (2310 Szigetszentmiklós, Gyári u. 49.) II. rendű eljárás alá vont vállalkozások ellen gazdasági erőfölénnyel való visszaélés tárgyában indult eljárásban - tárgyaláson kívül - meghozta a következő

határozatot

A Versenytanács az eljárást megszünteti.

A határozat felülvizsgálatát a kézbesítéstől számított 30 napon belül a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtandó, de a Fővárosi Bírósághoz címzett keresettel kérhetik az eljárás alá vont vállalkozások.

Indoklás

I.

A MATÁV Rt I. rendű eljárás alá vont vállalkozás a helyi beszélgetések tekintetében országosan - Budapesten és 35 primer körzetben - kizárólagos közcélú távbeszélő szolgáltató.
A KISDUNA-COM Rt II. rendű eljárás alá vont Szigetszentemiklós primer körzetében 1995. óta kizárólagos helyi távbeszélő szolgáltató.

Mindkettő üzletszabályzata tartalmazza a szolgáltatások között
a) az előfizetők kérésére történő üzemszünetelés,
b) az előfizető érpár és/vagy kapcsolási szám tartalékolás díját.
Utóbbi alatt értendő, hogy az előfizető kezdeményezésére olyan megállapodás jön létre, miszerint a szolgáltató 30 napon túl ( és 6 hónapon belül) létesít szolgáltatás hozzáférési pontot, de addig biztosítja a helyi központhoz való csatlakozás lehetőségét (nem használja a vonalat) és/vagy megadja nyomban a kapcsolási számot valamint azt tartalékolja.
A szünetelés díja az I. rendű eljárás alá vont esetében az Üzletszabályzat Függelék VI. fejezet IV/5. pont szerint egyéni fővonalnál, - amelynek előfizetési díja 960.-Ft + ÁFA - 600.-Ft + ÁFA/hó. Ikervonal, üzleti fő- és ikervonal esetén is hasonló arányú.
A VI. fejezet IV/4. szerint pedig az érpár, illetőleg a szám tartalékolás díja az előfizetési díj 50-50 %-a. A II. rendű eljárás alá vont vállalkozás Üzletszabályzata azt tartalmazza, hogy a szünetelés, áramkör, valamint a számtartalékolás díja az előfizetési díj - egyéni fővonalnál 1.095.-Ft + ÁFA - 50 %-a, míg a ki- és visszakapcsolásnál 1.250.-Ft + ÁFA összeget számol fel.

A MATÁV egységes számlázási rendszerébe tartozó - az előfizetők kb. felét magába foglaló területen - jelenleg 5 előfizető kéri a szám és érpár tartalékolását, 54 pedig csak az egyiket. A II. rendű eljárás alá vont szolgáltatási területén szám és érpár tartalékolásra ténylegesen nem kerül sor, mert akkor köt előfizetői szerződést, ha nyomban beszereli a vonalat. A szünetelés 1997-ben 92 előfizetőt érintett, kétszer számolt fel visszakapcsolási díjat.

II.

A Gazdasági Versenyhivatal azt vizsgálta, hogy az I. - II. rendű eljárás alá vont vállalkozás az előfizető által kért üzemszünetelés, valamint az érpár és számtartalékolás szolgáltatásért felszámított díjait tisztességtelenül állapítja-e meg, és e magatartásával a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (továbbiakban: Tpvt.) 21. § a) pontját sérti-e.
A vizsgálati jelentés arra a következtetésre jutott, hogy a szünetelés, illetve az áramkör és számtartalékolás díjának meghatározása helytelenül történik a hatósági áras előfizetési díj százalékában, mert ha az előfizető nem vesz igénybe egy szolgáltatást, az azért fizetendő díj nem haladhatja meg az előfizetési díjban biztosított 20 impulzusnyi beszélgetés díjának levonása után fennmaradó összeget.
A díj alkalmazásának jogszerűségét az érpár és számtartalékolás esetében akkor nem tartotta jogsértőnek, ha a szolgáltató bizonyítja, hogy a szerződés napján képes szolgáltatás hozzáférési pontot létesíteni.
Ezért indítványozta, hogy a Versenytanács állapítsa meg a jogsértést az eljárás alá vont vállalkozók terhére, mert mindketten az áramkör és számtartalékolásért, továbbá II. rendű a szünetelésért és a ki- bekapcsolásért felszámított díjat tisztességtelenül állapította meg.

Eljárás alá vont vállalkozások védekezése az eljárás megszüntetésére irányult. I. rendű előadta, hogy a díjat jogszabályi előírások tartalmazzák, és ezen belül is a hírközlési hatóság által jóváhagyott üzletszabályzatban rögzített árakat alkalmazza, melyek a tisztességes gazdálkodás követelményeinek megfelelnek. Ténylegesen ugyanis a vonal fenntartása magasabb költséggel jár, mint a havi előfizetés díja; az egy vonalra eső beruházási díj megtérülése részben az előfizetési díjból, részben a beszélgetés díjából tevődik össze.
A szünetelésnél akkor nem kell díjat fizetni, ha az előfizető átengedi másnak a vonalat, ha nem, úgy azt foglalja. Az érpár és számtartalékolással az előfizető késlelteti a szerelést, foglalja az érpárt és/vagy a számot, ugyanakkor bevételt nem hoz. Ezért az 50 %-os díj indokoltan került felszámításra.

II. rendű eljárás alá vont védekezésében előadta, hogy a szünetelés gyakorlatilag érpár és számtartalékolást jelent. Az üzletszabályzatban foglalt tartalékolási lehetőséggel azonban nem él, csak akkor köti meg az előfizetési szerződést, ha az előfizető készen áll a szerelés fogadására. A szünetelés alatt felmerülnek fenntartási költségek, a ki- bekapcsolással adminisztrációs, technikai kiadások. A vonal létesítési költsége megtérülésével kapcsolatosan utalt arra, hogy 1997-ben egy átlagos előfizetővel szemben a bevétel elvárás 3-4 ezer forint között mozgott.

III.

A Versenytanácsnak azt kellett eldöntenie, hogy a vizsgált díj összege, az alkalmazás feltétele tekintetében I. II. rendű eljárás alá vont vállalkozás megsértette-e a Tpvt. 21. § a) pontjában foglaltakat, vagyis gazdasági erőfölényes helyzetével visszaélve tisztességtelenül állapította-e meg a szolgáltatásért felszámított árat. Az nem vitás, hogy I. II. rendű eljárás alá vont az adott területen gazdasági erőfölényes helyzetben van, a vezetékes telefont ésszerűen helyettesíthető áru nincsen (Tpvt. 22. §. (1) bekezdés a) pontja).

A visszaélés kapcsán ezért azt kellett vizsgálni, van-e olyan ár, amely versenyár, és mint ilyen, túlzottan magasnak tekinthető-e.

A Versenytanács álláspontja, hogy a szünetelés, érpár és számtartalékolás összegszerűsége 1998. január 1-ig - a vizsgálat elindításának időpontjában - nem lehetett versenyfelügyeleti vizsgálat tárgya.
A koncesszióköteles távbeszélő szolgáltatások díja ugyanis az 1990. évi LXXXVII. törvény B. melléklete alapján hatósági ármegállapítás hatálya alá tartozik, azt a 7. § (2) bekezdésben foglalt felhatalmazás alapján a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter állapítja meg. Ez megtörtént a Távbeszélő Szabályzatot tartalmazó 5/1969. (VII.12.) KPM számú rendelettel, amelyet 1998. január 1-től a 243/1997. (XII.20.) Korm. számú rendelet hatályon kívül helyezett úgy, hogy a 9-13. §-ban írt sorolási szabályokat 1998. június 1-ig rendelte alkalmazni.
A 5/1969. (VII.12.) KPM számú rendelet pedig a 29. § (2) bekezdésében kimondta, hogy míg a berendezés üzemen kívül helyezése és újból üzembe helyezése díjtalan, a szünetelés időtartama alatt az előfizetési díjat kell megfizetni, kivéve ha a szünetelés szolgálati okból, vagy közérdekből történt. A 30. § (1) bekezdés pedig úgy rendelkezik, hogy az előfizetői berendezés létesítéséhez szükséges áramkört, vagy kapcsolási számot a távközlési szolgáltató kérelemre abban az esetben tartalékolja, ha a berendezés felszerelését stb. rajta kívül álló ok miatt három hónapon belül nem tudja elvégezni és a kérelmező a tartalékolási díj megfizetését vállalja. Ennek költsége a 2. bekezdésben szerepel: a helyi áramkör, valamint kapcsolási szám havi tartalékolási díja a helyi hálózatba bekapcsolt főállomás előfizetési díja. Díjtalan a kapcsolási szám tartalékolása, ha a kérelmező a részére tartalékolt helyi áramkörért díjat fizet.

Így tehát a szünetelésért, az érpár és kapcsolási szám tartalékolásáért a havi előfizetési díj számolható fel. Ha pedig hatósági árral rendelkezik az áru, az ugyan a versenytörvény hatálya alá tartozik, kivéve a tisztességtelenül megállapított árakra vonatkozó tilalmat. Amennyiben a hatósági árat megtartották, nem minősíthető tisztességtelenül megállapítottnak, ha megsértik, az Ártörvény 16. §-a alapján a hatósági ár megállapítója dönt határozattal annak megtiltásáról, a vállalkozó jogszerű ár alkalmazására kötelezéséről és egyéb jogkövetkezményekről.

Ebből következően a Gazdasági Versenyhivatalnak ezen ár elbírálására nem volt hatásköre.

1998. január 1-től a 31/1997. (XII. 20.) KHVM sz. rendelet rendelkezik a közcélú távbeszélő szolgáltatások igénybevételének díjáról. A távközlési előfizetői szerződésekről szóló 243/1997. (XII. 20.) Korm. sz. rendelet 15. §-a (1) és (2) bekezdése rendelkezik a szolgáltatás szünetelésének két lehetőségéről: előfizetői bejelentésre, vagy a szolgáltató rendelkezése alapján. A (3) bekezdés szerint a szünetelés időtartama alatt az előfizető előfizetési díj fizetésére nem köteles, azonban a 34. § (4) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a jóváhagyott üzletszabályzatok módosítását e rendeletnek megfelelően valamennyi szolgáltató 6 hónapon belül köteles végrehajtani; vagyis ennyi időt adott ahhoz, hogy az új szabályozáshoz igazítsák. (Arra nem terjedt ki a vizsgálat, hogy a módosított üzletszabályzat elkészült-e, és milyen tartalommal.)
Így a korábbi szerződési feltételek és árak alkalmazása e határidő lejártát megelőzően nem eshet kifogás alá.

A szám és érpár-tartalékolást egyik jogszabály sem érinti. Ezek díjával kapcsolatosan a II. rendű eljárás alá vont vállalkozás tekintetében nem volt olyan magatartás, ami vizsgálandó, mert üzletszabályzatában rögzített lehetőséggel nem él, vagyis nem tanúsít olyan magatartást ennek alapján, amely konkrétan piaci hatással járna.

Az I. rendű eljárás alá vont a szám és érpár tartalékolásért az előfizetési díj 50-50 %-át számítja fel.
A vizsgálat tényleges árelemzést nem adott, csupán azzal érvelt, hogy mindkét szolgáltatásért összesen felszámítható, az előfizetési díj összegével azonos ár azért magas, mert magába foglal 20 % impulzus díjat; másrészt akkor alkalmazhatná a szolgáltató ezt az árat, ha bizonyított lenne, hogy képes a bekapcsolásra.
Ezzel a megközelítéssel nem ért egyet a Versenytanács.
Az előfizetési díj fogalmát a 30/1997. (XII. 20.) KHVM sz. rendelet 4. melléklete úgy határozza meg, hogy az egy olyan összeg, amelyet a távbeszélő szolgáltató az előfizető részére a távbeszélő állomások helyi központhoz csatlakozásáért havonta számít fel, és ez magába f o g l a l h a t beszélgetési díjat. Ilyen esetben a csatlakozási díj a kettő különbsége. A rendelet 7. § (3) bekezdése megadja ezt a kedvezményt, azonban a díjszámításnak nyilvánvalóan az az oka, hogy ha forgalom van, úgy az előfizető kedvezményt kap az előfizetési díjból, hiszen maga az előfizetési díj nem fedezi a vonalfenntartás költségét, ezt és a nyereséget a beszélgetés díja termeli ki. A II. rendű eljárás alá vont is utalt arra, hogy 3-4 ezer forint beszélgetési költség mellett optimális a megtérülés. Így nincs ok arra, hogy ha a vonalat (és számot) foglal az előfizető, - amely nem termel nyereséget - a kedvezménnyel élhessen. A teljes díj egyébkéntis csak a szám és érpár együttes tartalékolására vonatkozik.
A díj alkalmazását illetően a vizsgálat voltaképpen azt feltételezte, hogy a szolgáltató úgy köt előfizetői szerződést a későbbi teljesítésre, hogy esetleg nem képes az érpár és szám biztosítására. Ha azonban a szolgáltató egy adott vonal és/vagy szám lekötését vállalja, úgy ennek nemteljesítése szerződésszegés, amely ugyancsak nem versenyfelügyeleti eljárás tárgya.

Mindezekre tekintettel a Versenytanács az eljárást a Tpvt. 77. § (1) bekezdés a) pontja szerint az eljárást megszüntette. A 74. § (1) bekezdésének alkalmazásával határozatát tárgyaláson kívül hozta meg.

A határozat felülvizsgálatára vonatkozó rendelkezést a Tpvt. 83. § (1) (2) bekezdésén alapul.

Budapest, 1998. március 2.

dr. Sólyom Eszter sk. előadó
Fógel Jánosné dr. sk.
dr. Lénárd Réka sk.
Kis Lászlóné