Vj-128/1999/22

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a dr. Bauer Ferenc ügyvéd (1165 Budapest, Újszász u. 45/B) és dr. Halász Sándor (2100 Gödöllő, Ganz Ábrahám u 2.) által képviselt Digitel 2002 Távközlési és Informatikai Koncessziós Rt. eljárás alá vont vállalkozás ellen a Gazdasági Versenyhivatal által gazdasági erőfölénnyel való visszaélés miatt indított eljárásban - tárgyaláson kívül - meghozta a következő

határozatot

A Versenytanács az eljárást megszünteti.

E határozat felülvizsgálatát az eljárás alá vont vállalkozás a kézbesítéstől számított harminc napon belül kérheti a Fővárosi Bírósághoz címzett, de a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtható keresettel.

Indoklás

I.

A vizsgálat elrendelése

  • 1.)

    A Gazdasági Versenyhivatal a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban Tpvt.) 70. § (1) bekezdése alapján vizsgálatot rendelt el annak megállapítására, hogy a Digitel 2002 Távközlési és Informatikai Koncessziós Rt. (a továbbiakban: Digitel) által, az internet szolgáltatást is tőle igénybevevő előfizetőinek biztosított ingyenes illetve kedvezményes telefonhasználat sérti-e a Tpvt. 21. § h) pontját, amely tiltja a versenytársaknak az érintett piacról való kiszorítására vagy piacralépésük akadályozására alkalmas, nem a versenytársakéhoz viszonyított nagyobb hatékonyságon alapuló, túlzottan alacsony (a továbbiakban: piacrabló) árak alkalmazását.

II.

A Digitel tevékenysége és piaci helyzete

  • 2.)

    Az eljárás alá vont Digitel az állam képviselőjével kötött koncessziós szerződés alapján kizárólagosan nyújt helyi vezetékes távbeszélő szolgáltatást a gödöllői és a váci körzetben, összesen 110.000 előfizető részére. Emellett
    - 189 előfizető részére biztosít a digitális telefonközpont és az előfizető közötti un. ISDN-vonalat; és
    - 195 előfizető részére épített ki digitális bérelt vonalat, amely a két végpont között, a központ megkerülésével biztosít összeköttetést.

  • 3.)

    A vezetékes távbeszélő szolgáltatás maximális hatósági díjait az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXVII. törvény alapján a Közlekedési-hírközlési és vízügyi miniszter állapítja meg. A Digitel részére 1999. évre távbeszélő állomás maximális létesítési díjaként harmincezer-, maximális havi előfizetési díjként 1200/2000 forint került megállapításra. A telefonhasználat 1999. évre érvényes helyi (körzeten belüli) maximális percdíjait az 1. táblázat foglalja össze.

1. táblázat

A Digitel által 1999. évben érvényesíthető
maximális helyi telefon percdíjak

Napszak

Hétfő-Péntek

Szombat-Vasárnap*

00-05 óra

2,06

2,06

05-07 óra

3,35

3,35

07-09 óra

6,00

3,35

09-15 óra

8,00

3,35

15-18 óra

6,00

3,35

18-22 óra

3,35

3,35

22-24 óra

2,06

2,02

Megjegyzés: * Munkaszüneti nap is.

  • 4.)

    Az ISDN és a bérelt vonal - Digitel által megállapított - 1999. évi létesítési- és havi előfizetési díjait a 2. táblázat mutatja be.

2. táblázat

Az ISDN és a bérelt vonal Digitel által
érvényesített 1999. évi díjai

Szolgáltatás

Létesítési díj (Ft)

Havi díj (Ft/hó)

ISDN 2

150.000

3450/4250

ISDN 30

1.350.000

49500/58700

Bérelt vonal

109.375/125.000

29220/35343

A ISDN percdíj, a beszélgetés esetében gyakorlatilag megegyezik az 1. táblázat szerinti díjakkal, míg adatátvitel esetén annak általában 1,4-szerese. A bérelt vonal esetében nincs percdíj.

  • 5.)

    Digitel saját távbeszélő előfizetői számára internet szolgáltatást is nyújt. Ezidőszerint közel 2200 internet előfizetője van, amelyekből 17 használ ISDN vonalat, egy pedig bérelt vonalat.

  • 6.)

    Az internet egy számítógépes rendszerekből álló, a világ egészére kiterjedő hálózat, amelynek bármely pontjából - egy internet szolgáltató közreműködésével - elvileg annak bármely másik pontja elérhető. Az összeköttetések távközlési vonalakon történnek: vagy otthoni számítógéppel és vezetékes telefonnal; vagy mobiltelefonnal és hozzákapcsolt hordozható számítógéppel. A mobiltelefon esetében azonban az információ átvitel lényegesen lassúbb.

  • 7.)

    Az internet szolgáltatás igénybevevőjének egyrészt díjat kell fizetni a szolgáltatást nyújtó vállalkozásnak, másrészt - miután egyidejűleg távközlési szolgáltatást is igénybevesz - terheli annak díja is.

  • 8.)

    A Digitel, amely kizárólagos helyi vezetékes távbeszélő szolgáltatóként nyújt internet szolgáltatást is, az internet díjakhoz - melyekre nézve nincs megállapított hatósági ár - különböző távbeszélő díjkedvezményeket is kapcsol. Egyrészt meghatározott időtartamon belül az internet használatot egyáltalán nem terheli távbeszélő percdíj, másrészt az időtartamon túli használatra - az éjszakai időszak (22-05 óra) kivételével - engedményt biztosít a Digitel a maximális percdíjhoz képest. Az egyes szolgáltatás fajták (díjcsomagok) fontosabb adatait a 3. táblázat foglalja össze.

3. táblázat

A Digitel internet díjcsomagjainak fontosabb adatai

Havi előfizetési díj (Ft)

Ingyenes távbeszélő használat
(óra)

Percdíj engedmény
(%)

3000

4*

13*

4500

5

5

5520

30*

19*

9990

25

10

11200

80*

22*

1900

60

15

Megjegyzések: */ Hétfőtől-péntekig csak 18-07 óra között vehető igénybe.

  • 9.)

    A Digitelnek - jóllehet hatóságilag szabályozott tevékenységet (helyi vezetékes távbeszélő szolgáltatás) és hatóságilag nem szabályozott tevékenységet (pl. internet) egyaránt folytat - szabályozás nem írja elő az egyes tevékenységek költségeinek elkülönítését. A Digitel számításai szerint 1999. év végén az internet szolgáltatás egy felhasználóra jutó költsége 1700-2200 forint között volt, amelyből a bér és bérjellegű költségek 800-1200 forintot tettek ki.

  • 10.)

    A Digitel működési körzetében lakó fogyasztók más vállalkozásoktól is igénybevehetnek internet szolgáltatást. Az egyes vállalkozások előfizetőinek számát a 4. táblázat mutatja be.

4. táblázat

A váci és a gödöllői körzetben tevékenykedő internet
szolgáltatók előfizetőinek száma 1999. decemberében */

Vállalkozás

Előfizetők száma

Részesedés ( % )

Digitel

2167

60,2

Elender Rt.

120

3,3

Datanet Kft.

120

3,3

DunaWeb Kft.

340

9,5

MATAVnet

302

8,4

Westel 900 Rt.

300

8,3

Westel Kft.

50

1,4

Pannon GSM Rt.

200

5,6

Összesen

3599

100,0

Megjegyzés: * Részben becsült adatok.

  • 11.)

    A fenti vállalkozások közül csak a mobilszolgáltatók (Westel 900 Rt., Westel Kft., Pannon GSM Rt.) internet szolgáltatásának igénybevétele nem teszi szükségessé a Digitel valamilyen formában való közreműködését. A mobiltelefon felhasználásával történő internetezéskor azonban - amellett, hogy az adatátvitel sebessége nem éri el a vezetékes telefonét - a telefonálás percdíjai magasabbak, mint a vezetékes távbeszélő szolgáltatás esetében.

  • 12.)

    A további internet szolgáltatók elvileg bármely telefon előfizetővel szerződést köthetnek, és az adott területen jelenlévő helyi távbeszélő vállalkozás (adott esetben: a Digitel) jogszabály alapján köteles az internet szolgáltatók felé kezdeményezett hívásokat továbbítani.

  • 13.)

    Abban az esetben, ha az internet szolgáltató és a fogyasztó azonos körzetben van (a jelenlegi internet szolgáltatók közül egyedül a DunaWeb Kft. van a Digitel körzetében), akkor a fogyasztónak az 1. táblázat szerint helyi telefon percdíjat kell fizetnie. Ha azonban a szolgáltató és a fogyasztó nem azonos körzetben van, akkor a helyi díj többszöröse (körzettől és napszaktól függően akár ötszöröse is) a fogyasztót terhelő telefon percdíj. A más körzetben lévő internet szolgáltatónak lehetősége van ugyanakkor arra, hogy megállapodást kössön a Digitellel, arra nézve hogy a fogyasztók helyi tarifával érhessék el. Ez idő szerint a Elender Rt. rendelkezik ilyen megállapodással, annak fejében azonban - állami szabályozás tárgyát nem képező - havi díjat kell fizetnie a Digitelnek.

  • 14.)

    A Digitel a többi internetszolgáltató előfizetői részére szombat-vasárnap 50 százalékos kedvezményt nyújt a telefon percdíjakból.

III.

A Digitel védekezése

  • 15.)

    A Digitel jogsértés hiányában kérte az eljárás megszüntetését.

  • 16.)

    Elsődlegesen hivatkozott arra, hogy - jóllehet a vezetékes távbeszélő szolgáltatás tekintetében gazdasági erőfölényben van a váci és a gödöllői körzetben - a vizsgált magatartással érintett internet szolgáltatási piacon nincs gazdasági erőfölényes helyzetben.

  • 17.)

    .) Vitatta azt is, hogy érvényesített internet szolgáltatási díjai túlzottan alacsonyak, s így visszaélésszerűek lennének. Álláspontja szerint - figyelemmel az internet szolgáltatás költségeire - a díjak fedezetet biztosítanak a telefondíjakra is, figyelembevéve, hogy lehetnek olyan előfizetők, akik nem használják ki a teljes díjmentes lehetőséget. Hivatkozott továbbá arra, hogy egy előre fizetett díjcsomagban indokolt némileg alacsonyabb percdíjakkal számolni, mint az utólag fizetettnél.

  • 18.)

    Hivatkozott arra is, hogy objektíve érdeke sem lehet a versenytársak kiszorítása a piacról, hiszen a más vállalkozás által nyújtott internet szolgáltatást igénybevevő fogyasztó is növeli a Digitel távbeszélő forgalmát. Azt pedig, hogy szándékában sem áll a versenytársaknak az internet szolgáltatás piacáról való kiszorítása - álláspontja szerint - egyértelműen jelzi, hogy
    - az Elender Rt. fogyasztói részére biztosítja a helyi percdíjakkal való hozzáférést; továbbá, hogy
    - szombat-vasárnap valamennyi internetszolgáltatóval kapcsolatban álló fogyasztó részére 50 százalékos távbeszélő percdíj kedvezményt ad.

IV.

A vizsgálói indítvány

  • 19.)

    A vizsgáló a Tpvt. 71. § (1) bekezdése alapján készített jelentésben indítványozta az eljárás megszüntetését, mert a Digitel a Tpvt. 22. § alapján ugyan gazdasági erőfölényes helyzetben van, mind a közcélú távbeszélő-, mind az internet szolgáltatás piacán, de azzal nem élt vissza.

V.

Az érintett piac

  • 20.)

    Az érintett piacot a Tpvt. 14. § (1) bekezdése szerint a megállapodás tárgyát alkotó- (gazdasági erőfölénnyel való visszaélés esetén értelemszerűen: a vizsgált magatartással érintett) áru és a földrajzi terület figyelembevételével kell meghatározni. Ennek keretében:
    - a (2) bekezdés értelmében a vizsgált magatartással érintett árun túlmenően az azt ésszerűen helyettesítő árukat is figyelembe kell venni, melynek során a felhasználási célra, az árra, a minőségre és a teljesítés feltételeire kell tekintettel lenni;
    - földrajzi terület pedig a (3) bekezdés alapján az, amelyen kívül a fogyasztó nem, vagy csak számottevően kedvezőtlenebb feltételek mellett tudja az árut beszerezni.

  • 21.)

    A vizsgált magatartással érintett áru első megközelítésben az internet-szolgáltatás piaca, amelyet a Digitel a váci és a gödöllői helyi távbeszélő körzeten belül nyújt, ahol a vezetékes távbeszélő szolgáltatást kizárólagosan végzi. Ez utóbbi körülmény azért bír jelentőséggel, mert az internet szolgáltatással szükségszerűen együtt jár a távbeszélő szolgáltatás igénybevétele. A fogyasztó számára tehát nem csak az internet szolgáltatás díja jelent kiadást, hanem a kapcsolódó távbeszélő szolgáltatási díj is. Ezért a fogyasztó az internet szolgáltatást ajánló vállalkozások közötti választáskor értelemszerűen e két kiadás összegét mérlegeli. Ebből következőleg - a Versenytanács álláspontja szerint - nem értékelhető az internet szolgáltatás önmagában, hanem csak a távbeszélő szolgáltatással együtt.

  • 22.)

    Távbeszélő szolgáltatásként nem csak a közcélú vezetékes telefonszolgáltatás vehető igénybe. Vannak más lehetőségek (ISDN, bérelt vonal, mobil telefon) is, amelyeket azonban a Versenytanács nem tekintett a Tpvt. 14. § (2) bekezdés szerinti ésszerű helyettesítő árunak, az alábbiakra tekintettel:

    a.) A bérelt vonalon és az ISDN vonalon nyújtott jeltovábbítás a vezetékes távbeszélő szolgáltatáshoz képest olyan jelentős egyszeri- és folyamatos költségekkel jár, amelyek csak nagyfelhasználók (vállalkozások) számára tehetik gazdaságossá az igénybevételt. Ezt mutatja az is, hogy a Digiteltől internetszolgáltatást igénybevevőknek csak elenyésző része rendelkezik ezekkel a lehetőségekkel.

    b.) A mobil telefon esetében is lényegesen magasabbak a költségek (az egyszeri költségek és a percdíjak is), a szolgáltatás minősége szempontjából meghatározó jelátviteli sebesség pedig lényegesen alacsonyabb, mint a vezetékes telefon esetében.

  • 23.)

    Mindezek alapján a Versenytanács érintett árupiacnak a vezetékes távbeszélő-szolgáltatással igénybevett internet szolgáltatást tekintette. Az érintett földrajzi piac pedig a váci és a gödöllői helyi távbeszélő körzet, mert a Digitel kizárólag e területeken nyújt internet szolgáltatást, és a fogyasztók számára a kapcsolódó vezetékes távbeszélő szolgáltatást kizárólag a Digitel nyújthatja.

VI.

Gazdasági erőfölény

  • 24.)

    A Tpvt. 22. § (1) bekezdésének a) pontja alapján gazdasági erőfölényben van az érintett piacon az, akinek áruját ésszerűen helyettesítő árut nem vagy csak számottevően kedvezőtlenebb feltételekkel lehet beszerezni. A Tpvt. 22. § (2) bekezdése értelmében gazdasági erőfölényben van az is, aki gazdasági tevékenységét a piac többi szereplőjétől nagymértékben függetlenül folytathatja, anélkül, hogy tekintettel kellene lennie vevőinek, versenytársainak vele kapcsolatos piaci magatartására.

  • 25.)

    A Tpvt. 22. § (1) bekezdése az üzleti partnerek (azok máshozfordulási lehetősége) szempontjából fogalmazza meg a gazdasági erőfölényt. Ugyanakkor a Tpvt. 21. § h) pontjában foglalt rendelkezés közvetlenül nem vevő-eladó kapcsolatot fejez ki, hanem a versenytársak (és ezen keresztül a verseny) kárára (korlátozására) alkalmas magatartást tilalmaz. Ezért a Versenytanács a Tpvt. 22. § (2) bekezdése alapján vizsgálta, hogy gazdasági erőfölényben van-e a Digitel. Vizsgálta azt, hogy a versenytársak kiszorítására irányuló esetleges magatartása esetén mennyiben kell számolnia a többi piaci szereplő válaszlépéseivel.

  • 26.)

    Piacrabló ár alkalmazása esetén a Tpvt. 22. § (3) bekezdésében említett vizsgálati szempontok közül - a Versenytanács álláspontja szerint - elsősorban
    - az érintett piacra való belépés műszaki, gazdasági és jogi feltételei (Tpvt. 22. § (3) bekezdés a) pont); valamint
    - a vállalkozás vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzete (Tpvt. 22. § (3) bekezdés b) pont) bír meghatározó jelentőséggel.

  • 27.)

    A vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzet abból a szempontból meghatározó, hogy van-e a vállalkozásnak elég forrása arra, hogy a piacrabló árból fakadó veszteségeit a versenytársak piacról való kiszorulásáig fedezze. E vonatkozásban a Digitel kedvező helyzetben van, hiszen az internet szolgáltatás egész tevékenységének csak csekély hányadát teszi ki, a tevékenysége túlnyomórészét jelentő vezetékes távbeszélő szolgáltatásból származó jövedelme lehetőséget teremthet az átmeneti veszteségek fedezésére.

  • 28.)

    A piacra lépés korlátainak jelentősége abban áll, hogy a díjaknak a versenytársak kiszorulását követő felemelése után a piacrabló stratégia alkalmazójának módja lesz-e (és, ha igen mennyi idő alatt) megakadályozni a versenytársak be-(vissza-) lépését a piacra. Ezzel összefüggésben megállapítható, hogy az internet szolgáltatás piacára való belépésnek jogi- és műszaki akadályai nincsenek. E vonatkozásban lényeges körülmény az is, hogy a jelenlegi versenytársak többsége országos szolgáltató, így a Digitel körzetéből való esetleges kiszorulásuk nem jelenti egyben megszűnésüket, vagyis a piacrabló stratégia második fázisában (az ár felemelésekor) gyakorlatilag azonnal megjelenhetnek a Digitel piacán, amit elősegíthet az is, hogy az internet szolgáltatást igénybevevők - jellemzően magasabb képzettségük révén - képesek reálisan összehasonlítani a különböző árajánlatokat.

    Az előzőekkel szemben gazdasági szempontból korlátot jelenthet az, hogy a többi internet szolgáltató csak a Digitellel történt megállapodás alapján juthat olyan helyzetbe, hogy az őt választó fogyasztók helyi percdíjak (és nem azok többszörösét kitevő távolsági díjak) mellett vehessék igénybe a kapcsolódó távbeszélő szolgáltatást. A Digitelnek tehát módja lehet e szerződés feltételeivel olyan helyzetet teremteni, ami korlátozza versenytársait a piacra lépésben.

  • 29.)

    A Tpvt. 23. § (3) bekezdés c) pontja alapján a gazdasági erőfölény megítélésekor vizsgálni kell a piaci szerkezetet, a piaci részesedéseket is. A Versenytanács álláspontja szerint a piacrabló árral összefüggésben e tényezőknek általában kisebb a szerepe, hiszen a piacrabló ár célja éppen ezek megváltoztatása az elkövető javára. A magas piaci részesedés azonban segítheti a piacrabló stratégia alkalmazóját célja elérésében (márcsak azért is, mert kevesebb és/vagy kisebb versenytársat kell a piacról kiszorítania). Ilyen összefüggésben a Digitel 60,2 (a mobil szolgáltatók nélkül számítva 71) százalékos piaci részesedése jelentős mértékűnek tekinthető.

  • 30.)

    Mindezek alapján a Versenytanács úgy ítélte meg, hogy a Digitel a váci és a gödöllői távbeszélő körzetben az internetszolgáltatás piacán gazdasági erőfölényben van.

VII.

A visszaélés vizsgálata

  • 31.)

    A Versenytanács álláspontja szerint a Tpvt. 21. § h) pontjában foglalt tilalom szempontjából az ár csak akkor minősülhet "nem a versenytársakéhoz viszonyított nagyobb hatékonyságon alapuló, túlzottan alacsony ár"-nak, ha alkalmazása a vállalkozás számára veszteséget eredményez (mindenképpen veszteséget eredményez, ha az ár a változó költségek alatt van, kizárja viszont a veszteség bekövetkeztését az összes - állandó és változó - költség feletti ár.) Következik ez abból, hogy ha egy vállalkozásnak - hatékonysága révén - versenytársainál alacsonyabbak a költségei, és ezért tud alacsonyabb áron értékesíteni, az csak versenytársai számára hátrányos, a verseny szempontjából nem.

  • 32.)

    Annak eldöntéséhez, hogy a Digitel által alkalmazott internet szolgáltatási díjak veszteséget eredményeznek-e, a Versenytanács elsőként az vizsgálta, hogy a díjaknak az internet szolgáltatáshoz kapcsolódó költségen felüli része miként viszonylik az ingyenes telefonhasználat miatt kieső bevételhez. Az egyes díjcsomagokra nézve ezt az 5. táblázat mutatja be.

5. táblázat

A távbeszélésre jutó internet díjrész és a kieső távbeszélő
percdíj összehasonlítása (Ft/fő/hó)

A csomag díja

Internet költsége

A távbeszélésre jutó díjrész

Kieső távbeszélő percdíj

átlag

maximum

3000

1950

1050

670

804

4500

1950

2550

1257

2400

5200

1950

3250

5022

6030

9900

1950

7950

6285

12000

11200

1950

9250

13392

16080

19000

1950

17050

15084

28800

Megjegyzés: 1/ Az egyes napszakokban alkalmazott percdíjaknak a napszakok órában számított hosszával súlyozott átlaga alapján.
2/ A távbeszélő percdíj mentes időszakon belüli maximális percdíj alapján.

  • 33.)

    Az 5. táblázatban foglalt adatok alapján az alábbi következtetések vonhatók le:

    a.) Az alacsonyabb időtartamú (4-5 órás) díjmentességet biztosító csomagoknál - amelyek esetében valószínűsíthető az időtartam teljes kihasználása - az internet díj még a teljes időtartamra jutó maximális telefon percdíj kiesést is fedezi, vagyis még további kedvezményre is nyújt fedezetet.

    b.) A közepes (25-30 óra) és a magasabb (60-80 óra) időtartamú díjmentességet biztosító csomagok esetében e feltétel nem teljesül, a Digitel azonban alappal számolhat azzal, hogy ez nem jelent díjkiesést, hiszen minél hosszabb az időtartam, annál valószínűbb, hogy a fogyasztó nem használja ki a teljes rendelkezésre álló időtartamot, és ez esetben a további percdíj kedvezmény fel sem merül.

  • 34.)

    Annak megítélésénél, hogy az alkalmazott internet díjcsomagok veszteséget eredményeznek-e a Digitel számára, figyelembe kell venni azt is, hogy a Digitel által alappal várt forgalom- (internet előfizetői kör) bővülés esetén a költségek - miután azok egy része a forgalomtól független un. állandó költség - szükségszerűen kisebb mértékben növekednek, mint a bevételek.

  • 35.)

    Az előzőekből következőleg egyrészt reálisan lehet számolni az egy internet előfizetőre jutó 1950 forintos internet költség csökkenésével. Másrészt az is egyértelmű, hogy a kapcsolódó távbeszélő szolgáltatásból fakadó (többlet) költség kevesebb, mint a maximális (vagy akár az átlagos) telefon percdíj. Az ugyanis az állandó költségre (és nyereségre) is fedezetet biztosít, amely az egyes hívások Digitel általi teljesítésekor külön-külön már nem merül fel. Az állandó- és a változó költségek aránya a Digitel nyilvántartásaiból nem volt megállapítható, az azonban közismert tény, hogy a vezetékes távközlésben - ahol az anyagköltség minimális - az állandó költségek aránya magas.

  • 36.)

    Figyelembevette a Versenytanács a Digitel piaci magatartásának azon elemeit is, amelyek az ellen szólnak, hogy a Digitelnek szándékában állna az internet szolgáltató versenytársak piacról való kiszorítása (50 %-os hétvégi percdíj kedvezmény, az Elander Rt. előfizetői részére a helyi percdíj alkalmazása). E körülményeket annak ellenére a Digitel javára értékelte, hogy a Tpvt. 21. § h) pontja nem szándékos cselekményt tételez fel.

  • 37.)

    Mindezek alapján a Versenytanács nem találta bizonyítottnak, hogy a Digitel által alkalmazott internet szolgáltatási díjcsomagok a Tpvt. 21. § h) pontjába ütköznének. Ezért a Versenytanács az eljárást - egyezően a vizsgálói indítvánnyal - a Tpvt. 77. § (1) bekezdésének h) pontja alapján megszüntette.

  • 38.)

    A Versenytanács felhívja a figyelmet arra, hogy az eljárás során ugyan nem nyert bizonyítást, hogy a Digitel internet szolgáltatási díjai a Tpvt.-be ütközően túlzott alacsonyak lennének, ez azonban nem változtat azon a tényen, hogy a Digitel (és vélhetőleg a többi helyi telefontársaság is) az internet szolgáltatás tekintetében is gazdasági erőfölényes helyzetben van, amire alapozva képesek lehetnek versenykorlátozó stratégiák érvényesítésére. Ezt a körülményt indokoltnak látszik már a jelenlegi - a távközlési piac liberalizálása előtti - átmeneti helyzetben figyelembevenni a szakma állami szabályozásában. A szabályozásnak arra kell irányulnia, hogy a vezetékes távbeszélő szolgáltató keresztfinanszírozással ne legyen képes versenyelőnyt biztosítani magának az internet szolgáltatás piacán. Ebből a szempontból minimális követelmény - amint arra a Versenytanács már korábbi határozatában (Vj-103/1998.) is felhívta figyelmet - az árszabályozás alá vont (hatósági áras); és az az alá nem tartozó (szabad áras) tevékenységek közötti költségelhatárolás szabályozása. Ez egyrészt mérsékelné a vállalkozások lehetőségét a túlzottan alacsony árakkal történő piacrablásban (megfelelő szabályozás mellett az esetleges veszteség nem lenne fedezhető a hatósági áras tevékenységek nyereségéből), másrészt a költségek pontosabb ismeretében a versenyfelügyeleti kontroll is lényegesen hatékonyabb lehetne.

VIII.

Eljárási kérdések

  • 39.)

    A Digitel kérte a tárgyalás mellőzését, ezért a Versenytanács határozatát - a Tpvt. 74. § (1) bekezdése alapján - tárgyaláson kívül hozta meg.

  • 40.)

    A határozat felülvizsgálatára vonatkozó rendelkezés a Tpvt. 83. § (1)-(2) bekezdésén alapul.

Budapest, 2000. január 24.

dr. Bodócsi András sk. előadó
dr. Sólyom Eszter sk.
Vérné dr. Labát Éva sk.
Kis Lászlóné