Vj-45/2000/17

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a dr. Darázs Lénárd ügyvéd (1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 9.) által képviselt Téka Trade Kft. (1148 Budapest, Regős u. 12.) eljárás alá vont ellen fogyasztók megtévesztésének megállapítására indult eljárásban - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi

határozatot

A Versenytanács az eljárást megszünteti.

E határozat felülvizsgálatát a kézhezvételt követő 30 napon belül a Fővárosi Bírósághoz címezett, de a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtandó keresetben kérheti az eljárás alá vont.

Indoklás

I.

A Versenytanács a lefolytatott bizonyítási eljárás, az eljárás alá vont előadása, az általa becsatolt okiratok, valamint a vizsgálati jelentés alapján a következő tényállást állapította meg.

Az eljárás alá vont a vámtarifaszámok és a statisztikai jegyzékszámok áfakulcsokkal VTF, ÉJ, SZJ számlázáshoz, számlaellenőrzéshez című kiadványát az Adó és Ellenőrzési Értesítő mellékletében reklámozta. A reklám szövege szerint "az egyetlen amely teljes körűen felöleli az adózással, számlázással, számlaellenőrzéssel kapcsolatos vámtarifa-jegyzékszámokat termékenként, szolgáltatásonként megjelölve azok áfa tartalmát". A reklámot az Adó és Ellenőrzési Értesítő 2000. január 4-i 21-i, február 21-i és március 21-i számában jelentették meg. A kiadvány ára 7.000.-Ft/darab.

A vizsgált időszakban, 2000. év elején egy hasonló kiadvány volt a piacon. A két kiadvány külső megjelenése úgy színben, mint papírminőségben és betűformában eltérő volt.

A másik könyv címe: Besorolási rend az adótörvényekhez a 2000. évre, melynek kiadója West End Kft. Az eljárás alá vont kiadványa két kötetes, a másik kiadvány egy kötetes. Tartalmilag mindkettő az

  • -

    általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény,

  • -

    a fogyasztási adóról szóló 1991. évi LXXVIII. törvény,

  • -

    a jövedéki adóról szóló 1997. évi CIII. törvény,

  • -

    a társasági adóról szóló 1996. évi LXXI. törvény,

  • -

    személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény,

  • -

    a kereskedelmi vámtarifa kihirdetéséről szóló 64/1995. (XI. 24.) IKM -PM együttes rendeletre épült.

Az adótörvényekből kivonatosan közlik azokat a rendelkezéseket, jogszabályi mellékleteket, ahol a törvények és vámtarifaszámok illetve a statisztikai jegyzékszámok összefüggnek. A vizsgálat a két kiadványt összehasonlítva megállapította, hogy az eljárás alá vont kézikönyve szemben a másik kiadvánnyal a termék vámtarifaszámán megnevezésén kívül a mennyiségi egységet is feltünteti.

II.

Az eljárás alá vont vállalkozás társasági szerződése 1990. május 31-én kelt. A Fővárosi Bíróság, mint Cégbíróság 1990. augusztus 2-án jegyezte be. A cég fő tevékenysége könyvkiadás.
Az eljárás alá vont az eljárás megszüntetését kérte. Arra hivatkozott, hogy egységes mennyiségről az adójogszabályok nem rendelkeznek, illetve nem ismertetnek, és ennek kiküszöbölése érdekében készítette az eljárás alá vont úgy a kézikönyvet, hogy a PM vám és forgalmi adó főosztályának segítségével összegyűjtötte a számlázáshoz, számlaellenőrzéshez, adózáshoz elengedhetetlenül szükséges mennyiségeket.

Így olyan részletességgel tartalmazza az ide vonatkozó adótörvények paragrafusait, amelyek elengedhetetlenül szükségesek a vámtarifaszámok és statisztikai jegyzékszámok helyes alkalmazásához, ideértve a mennyiségi egységet is.

III.

A Pénzügyminisztérium Forgalmi Adó és Vámfőosztálya állásfoglalása szerint a számlában, egyszerűsített számlában és számlát helyettesítő okmányban az áfa törvény által előírt kötelezettségek teljesítése érdekében csak azokban az esetekben kell vámtarifa- illetve SZJ-számot feltüntetni, ha az a törvényben is szerepel. A mennyiségi egységek feltüntetése különösebb gondot nem okozhat, termékek esetén ezek jellege meghatározza a mértékegységet szolgáltatások esetében - szintén jellegtől függően a darab, a munkaóra stb. alkalmazható. Figyelembe véve az áfa törvény 11. § (1) bekezdésének 16. és 17. pontjában felsorolt tartalmi követelményeket a számlának és az egyszerűsített számlának minden esetben tartalmaznia kell az értékesített termék illetve szolgáltatás mennyiségi egységét, illetve mennyiségét.

Tekintettel az előírásokra, a vizsgálat megállapítása szerint az adózáshoz, a számlázáshoz és a számla ellenőrzéshez elengedhetetlenül szükséges, hogy a mennyiségi egységek ismertek legyenek. Így az olyan vámtarifaszámokat tartalmazó kiadvány, amely nem tartalmazza a mennyiségi egységeket, nem nyújt teljeskörü információt az adózáshoz, a számlázáshoz és a számla ellenőrzéshez.

IV.

A vizsgáló kérésére a Magyar Reklámszövetség Reklámetikai Bizottsága 2000. április 27-i ülésén állást foglalt az üggyel kapcsolatban. E szerint az eljárás alá vont valóban részletesebben ismerteti a vonatkozó törvényeket, a kapcsolódó APEH iránymutatásokat, mint a másik kiadvány. "Alapvetően lényeges különbség a két kiadvány között, hogy a TÉKA mindenütt feltünteti a mennyiségi egységet, amely az adózás, számlázás és a számla ellenőrzés elengedhetetlen feltétele".

V.

A Tpvt. III. fejezete tartalmazza a fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolásának tilalmára vonatkozó rendelkezéseket. A 8. § kimondja, hogy tilos a gazdasági versenyben a fogyasztókat megtéveszteni.
A (2) bekezdés szerint a fogyasztók megtévesztésének minősül különösen, ha az áru ára, lényeges tulajdonsága - így különösen összetétele, használata az egészségre és a környezetre gyakorolt hatása, valamint kezelése, továbbá az áru eredete, származási helye, beszerzési forrása vagy módja - tekintetében valótlan tényt, vagy valós tényt megtévesztésre alkalmas módon állítanak, az árut megtévesztésre alkalmas árujelzővel látják el, vagy az áru lényeges tulajdonságairól bármilyen más megtévesztésre alkalmas tájékoztatást adnak.
A lefolytatott bizonyítási eljárás nem tárt fel olyan magatartást az eljárás alá vont részéről, amely megvalósítaná a fogyasztói érdekek megsértését feltételező tényállás megvalósítását. Amit a reklámban ígért, a vizsgálat megállapítása szerint valós, a fogyasztók hátrányt nem szenvednek.

Megjegyzi a Versenytanács, hogy amennyiben a sérelmet szenvedett versenytárs bizonyítani tudja, hogy az eljárás alá vont versenytársi sérelmet okozott számára tisztességtelen magatartásával, lehetősége van a Tpvt. 2. §-ában foglalt jogsértés megállapítását kérni a Tpvt. 86. §-nak megfelelően a bíróságtól.

A további jogorvoslatot a Tpvt. 83. §-a szabályozza.

Budapest, 2000. május 24.

dr. Lénárd Réka sk. előadó
dr. Bodócsi András sk.
dr. Sólyom Eszter sk.
Kis Lászlóné