Gazdasági Versenyhivatal

Vj-142/2001/46

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a Proinvest 2001. Kft. (8360 Keszthely, Petőfi S. u. 2.) I. r. eljárás alá vont, a Kereknap Kft. (1133 Budapest, Árbóc u. 6.) II. r. eljárás alá vont, a Sol Oriens Hungaria Kft. (1037 Budapest, Bécsi út 81.) III. r. eljárás alá vont, a Holiday Club Hungary Kft. (1087 Budapest, Luther u. 4-6.) IV. r. eljárás alá vont és a Pláninvest Bróker Rt. (8360 Keszthely, Erzsébet királyné út 21.) V. r. eljárás alá vont ellen fogyasztók megtévesztése miatt hivatalból indult eljárásban tárgyaláson meghozta a következő

határozatot

A Versenytanács megállapítja, hogy a Club Dobogómajorra vonatkozó üdülési jog értékesítése során az I-IV. r. eljárás alá vontaknak az árkedvezmények nyújtása kapcsán folytatott gyakorlata, a fogyasztók szerződéstől való elállási joga gyakorlásának befolyásolása és az üdülőhasználati díj évenkénti módosításával kapcsolatos tájékoztatása, továbbá a fogyasztók szerződéstől való elállási joga gyakorlásának V. r. eljárás alá vont általi befolyásolása alkalmas a fogyasztók megtévesztésére.

A Versenytanács kötelezi az I. r. eljárás alá vontat 5.000.000 (Ötmillió) Ft, a II. r. eljárás alá vontat 2.000.000 ((Kettőmillió) Ft, a III. r. eljárás alá vontat 1.000.000 (Egymillió) Ft, a IV. r. eljárás alá vontat 1.000.000 (Egymillió) Ft, az V. r. eljárás alá vontat 1.000.000 (Egymillió) Ft bírság megfizetésére, amelyet a határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül a Gazdasági Versenyhivatal 10032000-01037557 számú bírságbevételi számla javára kötelesek megfizetni.

A határozat felülvizsgálatát a kézhezvételtől számított 30 napon belül a Fővárosi Bíróságnak címzett, de a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtható - nem halasztó hatályú - keresettel lehet kérni.

Indoklás

A Gazdasági Versenyhivatal a hivatalból indított versenyfelügyeleti eljárásban azt vizsgálta, hogy az eljárás alá vontaknak a Club Dobogómajor vonatkozásában, a részvényvásárlással egybekötött időben megosztott üdülőhasználati jog értékesítése során tanúsított magatartása alkalmas-e a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) 8.§-ának megsértésére.

I.

Az üdülési jog értékesítése

1. Magyarországon is ismert az ingatlanhasználat átruházásának az a módja, amely szerint az ingatlantulajdonos csak az ingatlan használati jogát idegeníti el, s az ingatlanhasználatra jogosultak használati jogukat egymást időrendben felváltva gyakorolják. Az üdülőhasználat időbeosztásos módja évek óta zajlik úgy, hogy az RCI elnevezésű szervezetbeli klubtagság, továbbá különböző díjak és költségek megfizetése folytán az olyan használóknak, akik a nemzetközi szervezethez csatlakozott ingatlanban és az RCI meghatározásának megfelelő főidényben rendelkeznek használati joggal, lehetőségük van csere formájában a szervezet keretei között külföldön vagy belföldön néhány nap eltöltésére anélkül, hogy eredeti használati jogukban alapvető változás történne.

Az üdülési jog értékesítésének fő formai és tartalmi jegyei nemzetközileg alakultak ki és a magyarországi gyakorlat ezeknek a hazai viszonyokhoz igazított változata, amelyet az üdülési jog értékesítésével foglalkozó magyarországi vállalkozások többé-kevésbé egymáshoz hasonlóan alkalmaznak. A fogyasztók a személyes részvételükkel tartott ún. prezentáción, bemutató előadáson jutnak tájékoztatáshoz, amelynek keretében a számukra tartott bemutatót egyénileg folytatott beszélgetés követi.

2. A Gazdasági Versenyhivatal az elmúlt években több versenyfelügyeleti eljárást indított az üdülési jog értékesítésével összefüggésben, így különösen az értékesítés kapcsán célként kitűzött, a személyes meggyőzés eszközével történő azonnali szerződéses kötelezettségvállalás vonatkozásában vizsgálta a marketing módszerben szükségképpen benne rejlő fogyasztómegtévesztésre való alkalmasságot (Vj-247/1995., Vj-4/1997., Vj-45/1998., Vj-154/1999., Vj-59/2001.).

3. Az eljárás alá vontak korábban már versenyfelügyeleti eljárás alanyai voltak.

A Vj-45/1998. számú ügyben a Versenytanács megállapította, hogy a II-III. r. eljárás alá vontak az üdülőhasználati jog értékesítésére szolgáló bemutatóin való részvételhez kötődő vásárlás esetére kilátásba helyezett árkedvezménnyel különösen előnyös vásárlás látszatát keltették. A Versenytanács e magatartás folytatását megtiltotta és kötelezte az eljárás alá vontakat egyenként 500.000 Ft bírság megfizetésére. A Fővárosi Bíróság 2K.31405/1998/11. számú ítéletével az eljárás alá vontak által a Versenytanács határozatával szemben benyújtott keresetet - a bírság összegének 300.000 Ft-ra történő mérséklését meghaladóan - elutasította.

A Vj-59/2001. számú ügyben hozott határozatában a Versenytanács megállapította, hogy a Petneházy Club Hotelre vonatkozó üdülési jog értékesítése során a IV. r. eljárás alá vont által alkalmazott árkedvezmények, a fogyasztók szerződéstől való elállási joggyakorlásának befolyásolása, valamint az I. r. eljárás alá vontnak a részvényvásárlással összefüggő kedvezményekről adott írásbeli tájékoztatása, illetve a szerződésmintákban a "foglaló" szó használata alkalmas a fogyasztók megtévesztésére. A Versenytanács az V. r. eljárás alá vonttal szemben az eljárás a Tpvt. 77.§-a (1) bekezdésének j) pontja által felhívott 72.§ (1) bekezdése a) pontjának első fordulata alapján megszüntette. Kiemelendő, hogy a V-59/2001. számú ügyben a Gazdasági Versenyhivatal kizárólag a Petneházy Clubbal kapcsolatos piaci magatartást vizsgálta, míg a jelen eljárás tárgya az eljárás alá vontaknak Club Dobogómajor üdülési hetei kapcsán tanúsított piaci magatartás volt.

II.

A Club Dobogómajor üdülési heteinek értékesítése

1. A Club Dobogómajor a Rentinvest Kft. és a Helikoninvest Kft. tulajdonában álló üdülőkomplexum, amelyet a magyar timeshare piacon igen jelentős piaci részesedéssel rendelkező, 2000. június 29-ig Abbázia Kft. névvel működő I. r. eljárás alá vont 1996-tól bérel a hozzá hasonlóan az Abbázia csoporthoz tartozó tulajdonosoktól. A Club Dobogómajor 269 apartmant foglal magában, amely 13.988 üdülési hétnek felel meg. Ezeket a tulajdonosokkal kötött megállapodás alapján a I. r. eljárás alá vont értékesíti.

2. Az üdülési heteket saját maga közvetlenül is értékesítő I. r. eljárás alá vont a Club Dobogómajor üdülési heteinek értékesítése céljából 1996-ban megbízási szerződést kötött a IV. r., 1997-ben a II. r., 1999-ben pedig a III. r. eljárás alá vonttal. A IV. r. eljárás alá vonttal létrejött megbízási jogviszony 2000. novemberében megszűnt, ezt követően nem vesz részt az üdülési hetek értékesítésében.

3. Alapvetően az I. r. eljárás alá vont határozza meg az alkalmazott formanyomtatványokat, szerződésmintákat, a videó bemutató kazettáját, a bemutató előadáson az adott apartmanokra vonatkozó tájékoztatót, az értékesítő által az apartmanokról kötelezően közlendőket, mindazonáltal egyes formanyomtatványok (pl. a letéti szerződések) elkészítése nem kizárólag az I. r. eljárás alá vontra hárul.

Az értékesítésben résztvevő megbízottak a megbízási szerződés értelmében tevékenységüket kötelesek a I. r. eljárás alá vont által meghatározott, illetőleg vele egyeztetett irányelvek és ügymenetei előírások szerint végezni, azokat betartani. Az üdülési hetek értékesítésében közreműködő megbízottak ugyanakkor jelentős mozgástérrel rendelkeznek az árkedvezmények, s ezáltal a vételár meghatározása terén. Az alkalmazható kedvezmények többsége esetében az I. r. eljárás alá vont által kibocsátott irányelv csak a kedvezmény legkisebb és legmagasabb mértékét határozza meg, a konkrét mértéket nem, ez a II-IV. r. eljárás alá vont által történik meg.

Az I. r. eljárás alá vont tulajdonában lévő részvények értékesítése az V. r. eljárás alá vont közreműködésével történik. A részvény adásvételi szerződések mintáit az V. r. eljárás alá vont készíti, a szerződésmintákat az értékesítésben közreműködők tőle kapják.

4. Az üdülési hetek értékesítésére bemutató előadásokon kerül sor. Az ún. off site értékesítés esetén a fogyasztók egy előadás keretében tekintik meg az üdülőkomplexumről készített filmet és kapnak tájékoztatást az RCI működéséről, majd egy személyes beszélgetést követően van lehetőség a vételárban való megegyezésre. Az ún. on site értékesítés során a fogyasztókat az adott üdülőkomplexumba hívják meg és ott zajlik le a bemutató előadás.

Amennyiben a fogyasztó a bemutató előadáson az üdülőhasználati jog megvásárlásáról dönt, a következő szerződéseket köti meg, illetve a következő iratokat tölti ki:

• -

  üdülőhasználati szerződés (az I. r. eljárás alá vont a fogyasztó mint az üdülőhasználati jog jogosultja számára a szerződésben meghatározott üdülőingatlan időben megosztott használati jogát biztosítja),

• -

  részvény adásvételi szerződés (az üdülési hetek fogyasztók által megvásárlása részvény adásvételi szerződés megkötésével történik, mely szerződésben az V. r. eljárás alá vont mint eladó és a fogyasztó az I. r. eljárás alá vont által meghatározott részvények adásvételében állapodik meg),

• -

  letéti szerződés (a fogyasztó mint letevő és az adott ügyvéd mint letéteményes között jön létre a fogyasztó és az V. r. eljárás alá vont közötti részvény adásvételi szerződésnek a szerződéskötéstől számított 15 napig esedékes összegének a letéteményezéséről),

• -

  meghatalmazás a részvény adásvételi szerződés megkötésére (a fogyasztó mint meghatalmazó meghatalmazást ad az V. r. eljárás alá vont képviselőjének, hogy a letéti szerződés alapján ügyvédi letétbe helyezett összeggel felhasználásával részvényt vásároljon),

• -

  jelentkezési lap az RCI tagságra (az RCI csererendszerben való részvételre történő jelentkezés, amely által mód nyílik az üdülési jog más üdülőkomplexumban történő érvényesítésére).

III.

A fogyasztók megtévesztésének tilalma

A Tpvt. 8.§-a (1) bekezdésének első mondata szerint tilos a gazdasági versenyben a fogyasztókat megtéveszteni. Ugyanezen cikkely (2) bekezdése értelmében a fogyasztók megtévesztésének minősül különösen, ha
a) az áru ára, lényeges tulajdonsága - így különösen összetétele, használata, az egészségre és a környezetre gyakorolt hatása, valamint kezelése, továbbá az áru eredete, származási helye, beszerzési forrása vagy módja - tekintetében valótlan tényt vagy valós tényt megtévesztésre alkalmas módon állítanak, az árut megtévesztésre alkalmas árujelzővel látják el, vagy az áru lényeges tulajdonságairól bármilyen más, megtévesztésre alkalmas tájékoztatást adnak;
c) az áru értékesítésével, forgalmazásával összefüggő, a fogyasztó döntését befolyásoló körülményekről - így különösen a forgalmazási módról, a fizetési feltételekről, a kapcsolódó ajándékokról, az engedményekről, a nyerési esélyről - megtévesztésre alkalmas tájékoztatást adnak;
d) különösen előnyös vásárlás hamis látszatát keltik.

A Versenytanács határozatának meghozatala során kizárólag azt vizsgálta, az eljárás alá vontak magatartása alkalmas volt-e arra, hogy a fogyasztói döntéseket tisztességtelenül, a Tpvt. rendelkezéseibe ütköző módon befolyásolja. A Versenytanács ennek megfelelően nem foglal abban állást, hogy az eljárás alá vontak tiszteletben tartották-e az ingatlanok időben megosztott használati jogának megszerzésére irányuló szerződésekről szóló 20/1999. (II.5.) Korm. rendeletben foglaltakat, illetve hogy ez a rendelet alkalmazandó-e az általuk kötött szerződésekre.

IV.

A fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolása a kedvezmények adásával kapcsolatban

1. Az üdülőhasználati jog fogyasztók által megfizetendő - a bemutató előadásokon a fogyasztóval lezajlott alku eredményeként kialakuló - vételárának meghatározása az I. r. eljárás alá vont által rögzített kereteken belül az II., III. és IV. r. eljárás alá vont hatásköre.

2. Az üdülési hetek árát illetően a bemutató előadáson a fogyasztókkal egy, a tájékoztató füzetben szereplő táblázatot ismertetnek. Az eljárás alá vontak nyilatkozata szerint a vételár megállapítása a kedvezmények figyelembe vételével ennek alapján történik, ugyanakkor a Versenytanács számára nem tudtak nyilatkozni egyes dokumentumok, így az I. és a II. r. eljárás alá vont közötti jogviszonyban 2001. augusztus 21-től érvényesnek tekintett ún. minimálárjegyzék tartalmáról és alkalmazásáról (Vj-142/2001/32/2.).

A tájékoztató füzetekben található árajánlat a következő szezon kategóriákat tartalmazza: főszezon, középszezon, elő- és utószezon. Az I. r. eljárás alá vont és a II-IV. r. eljárás alá vontak közötti jutalékelszámolás alapját képező ún. belső elszámolási irányelvek, elszámolások, egyes szóhasználatban: árajánlatok más kategóriákat határoznak meg: csúcsszezon, főszezon, középszezon, elő- és utószezon, illetve csúcsszezon, főszezon, fehér szezon, kék szezon. Az I-IV. r. eljárás alá vontak belső megállapodása szerint az árak meghatározásánál figyelembe veszik, hogy minden főszezoni ár, amely nem tartozik bele a csúcsszezonba, a csúcsszezoni ár 0,72-0,77 szeresébe kerül, rögzítve azt, hogy ez nem minősül kedvezménynek.

3. Az I. r. eljárás alá vont a II., III. és IV. r. eljárás alá vont részére eljuttatta az árkedvezmények adására vonatkozó ajánlatát, amelyet az értékesítés során követni kell.

Az üdülési hetek értékesítése során a következő kedvezmények igénybevételére nyílik lehetőség:

• -

  gyors fizetési feltétel (ezen a címen kedvezmény adására akkor van lehetőség, ha a fogyasztó vállalja, hogy a szerződéskötés időpontja és az utolsó befizetett összeg időpontja között eltelt idő nem haladja meg a 12 hónapot),

• -

  maradék hét értékesítés [ha olyan üdülési hét kerül megvásárlásra, amely egy apartman komplettírozásához (a kevésbé kelendő hétre külön kedvezmény adható) szükséges, illetve amely felminősítés (ha egy már meglévő üdülési héthez a fogyasztó további részvények vásárlásával egy magasabb értékű üdülési hetet vásárol, úgy, hogy a korábbit visszaadja) során maradt meg],

• -

  meglévő klubtag,

• -

  kettő vagy több hét megvásárlása,

• -

  eseti opciók (a mindenkori megbízói érdek által meghatározott kedvezmény, pl. a kis érdeklődést kiváltó hetek esetén).

Az I. r. eljárás alá vont által meghatározottak szerint az adható kedvezmények mértéke a vételár 45%-a lehet.

A IV. r. eljárás alá vont az előzőekben ismertetett kedvezményektől egyes esetekben - egyeztetve az I. r. eljárás alá vonttal - eltért, így arra tekintettel is adott kedvezményt, hogy a fogyasztó a bemutató előadáson még aznap döntött a vásárlásról.

A fogyasztó az általa igénybe vehető kedvezmények mértékét és feltételeit nem ismerheti meg, az nem publikus. Nem ismert előtte az sem, hogy minden főszezoni ár, mely nem tartozik bele a csúcsszezonban, a csúcsszezoni ár 0,72-0,77 szeresébe kerül, amely ily módon mintegy rejtett árképzőként felhasználható arra, hogy tisztességtelenül befolyásolja a fogyasztót döntése meghozatalában.

4. A bemutató előadások pontosan megszabott szabályok szerint, kötött menetben zajlanak, azzal a törekvéssel, hogy a fogyasztót a lehetőség szerint azonnali döntésre, a szerződés megkötésére késztesse. Az ezzel kapcsolatos fogyasztói döntések befolyásolásának egyik, a fogyasztót a bemutató előadáson történő szerződéskötésre sarkalló eszköze a különböző, a fogyasztó számára megtakarítást jelentő kedvezmények nyújtása. Az I-IV. r. eljárás alávontaktól elvárható, hogy a kedvezmények vonatkozásában különös gondossággal, az őket a fogyasztók irányában terhelő tájékoztatási kötelezettséget maradéktalanul teljesítve járjanak el.

Az árkedvezmények adása önmagában nem kifogásolható, ugyanakkor a Tpvt-be ütköző, ha a fogyasztó számára nem állapítható meg egyértelműen a kedvezmény mértéke és igénybevételének feltételei, s nem ismert előttük az egyes főszezoni hetek árának meghatározása során alkalmazott korrekciós tényező. Ez alkalmat ad arra, hogy a fogyasztói döntéseket tisztességtelenül befolyásolják. Ezzel az I-IV. r. eljárás alá vontak esetében megvalósul a Tpvt. 8.§-a (2) bekezdésének d) pontjában megjelölt tilalom megsértése.

V.

A fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolása az elállási jog gyakorlásával kapcsolatban

1. A Tpvt. szempontjából releváns fogyasztói döntés (a szerződés megkötése, illetve a jogviszony fenntartása) meghozatalának folyamata a vállalkozás által egyoldalúan vagy a jogszabályban biztosított elállási jog révén meghosszabbodik, ezért a fogyasztói döntések befolyásolására alkalmas magatartások megítélésénél tekintettel kell lenni az elállási joggal való élést tisztességtelenül befolyásoló, illetve a szerződéses kötelemben benntartó tájékoztatásokra, magatartásokra is.

Az üdülőhasználati jog kapcsán a szerződés lényeges elemének, illetve ezáltal a Tpvt. alkalmazása során figyelembe veendő lényeges tulajdonságnak minősül a fogyasztót megillető elállási jog. Ennek megfelelően értékelendők az elállási joggal kapcsolatos tájékoztatások, magatartások hiányosságai, s a fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolásának minősül, ha a fogyasztónak az őt megillető elállási jog gyakorlásával összefüggő döntését foglaló, kötbér, bánatpénz nem egyértelmű kikötésével - az elállási jogot a hátrányos következmények által elferdítve - befolyásolják, illetve ha a jog gyakorlását más módon korlátozzák.

2. A Club Dobogómajor üdülési heteit megvásárló fogyasztókat az üdülőhasználati szerződés átvételéttől számított tizenöt napig megilleti az elállás joga. A Versenytanács megállapította, hogy az eljárás alá vontak az általuk alkalmazott szerződési formanyomtatványokon és tájékoztató anyagokban tisztességtelenül befolyásolják a fogyasztókat az elállási jog gyakorlásával kapcsolatos döntések meghozatalában:

a) A fogyasztó szerződésszegése esetére az V. r. eljárás alá vont által készített részvény adásvételi szerződési formanyomtatványon 2000. végéig foglaló, 2001. januárjától a vételár 25%-ának megfelelő összegű kötbér kerül kikötésre (a jelenleg is alkalmazott szerződésminta 1. pontja értelmében a vevő vállalja, hogy az e szerződésben foglalt kötelezettségeinek nemteljesítése esetén a vételár 25%-ának megfelelő összegű kötbért fizet az eladónak). A foglaló, illetőleg a kötbér kikötése során nem kerül rögzítésre, hogy ezek nem alkalmazandók, ha a fogyasztó él az őt megillető elállási joggal, így a megjelölés alkalmas arra, hogy a fogyasztókat az elállási jog gyakorlásától visszatartsa. Ugyanez állapítható meg azzal összefüggésben, hogy a tájékoztató füzetekben foglaltak, illetőleg az 1999. május 1-től 2000. végéig használt üdülőhasználati szerződés értelmében amennyiben a fogyasztó fizetési kötelezettségének a hatályos szerződés szerint - határidőben nem tett eleget, úgy az "Értékesítő" jogosult a szerződéstől elállni és az ellenérték 15%-át bánatpénzként a fogyasztótól követelni. Ennek késedelmes fizetése esetére a felek a mindenkori jegybanki alapkamat kétszeres összegével egyező mértékű késedelmi kamat fizetését kötik ki.

b) Ugyancsak alkalmas az elállási jog gyakorlásában való befolyásolásra a részvények megvétele során 2000. februárjától 2001. februárjáig az I és a II. r. eljárás alá vont által alkalmazott meghatalmazás azon kitétele, amely szerint a részvények megvételére történő meghatalmazás visszavonhatatlan.

c) Az eljárás alá vontak tisztességtelenül befolyásolják a fogyasztókat döntésük meghozatalában azzal, hogy a fogyasztótól az elállására nyitva álló határidő letelte előtt bármely formában a szerződés aláírásakor hozott döntés megmásíthatatlanságának érzését erősítő fizetést kérnek, illetve fogadnak el, annak ellenére, hogy maguk is rögzítik a dokumentumokon, a fogyasztótól mint az üdülőhasználati jog jogosultjától a szerződés megkötésétől számított tizenöt napon belül fizetés nem követelhető és nem fogadható el (a bemutató előadáson szerződéskötésre csak akkor kerül sor, ha a fogyasztó ezzel egyidőben ügyvédi letétbe helyez egy meghatározott összeget, azzal, hogy ha 15 napon belül él elállási jogával, akkor az ügyvédi letétbe helyezett pénzt visszakapja).

4. Figyelemmel a fentiekre a Versenytanács álláspontja szerint az eljárás alá vontak megsértették a Tpvt. 8.§-ának (1) bekezdését és a (2) bekezdés c) pontját.

VI.

A fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolása a fogyasztóknak az üdülőhasználati díj évenkénti módosításáról adott tájékoztatással kapcsolatban

1. Az ingatlanok időben megosztott használati jogának megszerzésével kapcsolatban lényeges tulajdonságnak minősül az üdülőhasználati díj évenkénti módosításának szabályozása.

Az 1999-ben és 2000-ben, illetőleg a 2001. májusától/júniusától 2001. augusztusig alkalmazott tájékoztató és információs füzet az üdülőhasználatért fizetendő éves díj vonatkozásában rögzíti, hogy a kedvezményes használati díj minden évre vonatkozóan legfeljebb az érintett naptári évet két évvel megelőző naptári évre közzétett hivatalos inflációs ráta (pénzromlás) mértékében kerülhet megemelésre, amelyről annak a részvénytársaságnak a közgyűlése határoz, amelynek a Vásárló is tagja, így a határozathozatalban szavazati jogának gyakorlása során maga is részt vehet (a 2001. január 15-től 2001. májusáig/júniusáig használt tájékoztató és információs füzet nem tartalmaz információkat az üdülőhasználatért fizetendő díjról).

Az üdülőhasználati szerződés megkötésére használt formanyomtatványokban az üdülőhasználati díj megállapításáról nem történik rendelkezés, az 1999. májusától 2000. végéig alkalmazott nyomtatvány kivételével, amelynek 5. pontja a tájékoztató és információs füzetekben található megfogalmazást foglalja magában [a kedvezményes használati díj minden évre vonatkozóan legfeljebb az érintett naptári évet két évvel megelőző naptári évre közzétett hivatalos inflációs ráta (pénzromlás) mértékében kerülhet megemelésre, amelyről annak a részvénytársaságnak a közgyűlése határoz, amelynek a Vásárló is tagja, így a határozathozatalban szavazati jogának gyakorlása során maga is részt vehet].

A 2001. augusztustól rendelkezésre álló tájékoztató és információs füzet az 1999-ben, 2000-ben, valamint 2001. májusától/júniusától 2001. augusztusig alkalmazott tájékoztató és információs füzetben foglaltakat közli, kiegészítve azzal, hogy "feltételes esetben az osztalék elsőbbségi részvények tulajdonosait is szavazati jog illeti meg." Az üdülőhasználati szerződésekben ugyanakkor az kerül rögzítésre, hogy az üdülőhasználati díj a hivatalos infláció arányában emelkedik.

2. Mint azt az I. r. eljárás alá vont is elismerte, tájékoztatásuk az Abbázia Club Rt. által kibocsátott osztalékelsőbbségi részvények vonatkozásában valóban nem a valóságnak megfelelő. A Versenytanács ugyanakkor megállapította, hogy mindhárom érintett részvénytársaság (Abbázia Club Rt., Abbázia Rt. és a T.S. Apartman Club Rt.) alapszabálya értelmében az üdülőhasználati díj emelésének a tárgyában nem a közgyűlés, hanem az igazgatóság jogosult döntést hozni, így mindhárom esetben megtévesztésre alkalmas egy olyan tájékoztatást, amely szerint a fogyasztó a közgyűlésen közreműködhetne az üdülőhasználati díj módosítása mértékének meghatározásában.

4. A fentiek alapján a Versenytanács álláspontja szerint az I-IV. r. eljárás alá vontak megsértették a Tpvt. 8.§-a (2) bekezdésének a) pontját.

VII.

Egyéb kérdések

1. Az I. r. eljárás alá vontat kiemelkedő felelősség terheli abban, hogy a fogyasztói döntések tisztességtelen módon kerültek befolyásolásra, mivel ő az, aki alapvetően meghatározza (elkészíti vagy jóváhagyólag tudomásul veszi) az üdülőhasználati jog értékesítése során alkalmazott nyomtatványokat, a fogyasztóknak nyújtott tájékoztatás tartalmát, ugyanakkor a jelen ügyben rendelkezésére álló bizonyítékok alapján a Versenytanács az I. r. eljárás alá vont megbízottjaként eljáró II-IV. r. eljárás alá vontak felelősségét is megállapíthatóak értékeli, mivel önálló piaci szereplőként jártak el, jogellenes magatartásuk megjelent a piacon. Az I. r. eljárás alá vont által adott irányelv keretei között belátásuk szerint élhettek a kedvezménynyújtás lehetőségével, az I. rendű eljárás alá vont adta keretek között maguk határozták meg a fogyasztónak nyújtott kedvezmény mértékét, adtak a szerződés megkötésére ösztönző tájékoztatást a fogyasztóknak.

A Versenytanács megállapította a szintén önálló piaci szereplőként fellépő V. r. eljárás alá vont felelősségét is, figyelemmel a részvények értékesítésével kapcsolatban használt szerződésminták, nyomtatványok elkészítésében betöltött szerepére, illetve arra, hogy az üdülési joggal összefüggésben megkötött szerződések és a kapott tájékoztatások együttesen hatnak a fogyasztóra, szorosan összefüggnek egymással.

2. A Versenytanács a fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolására alkalmas magatartás tanúsítása kapcsán önálló piaci szereplőként eljáró, a piacon jogellenes magatartással megjelenő eljárás alá vontakkal szemben bírság kiszabását tartja indokoltnak.

A Tpvt. 78.§-ának (2) bekezdése értelmében a bírság összegét az eset összes körülményeire - így különösen a jogsérelem súlyára, a jogsértő állapot időtartamára, a jogsértéssel elért előnyre, a jogsértő felek piaci helyzetére, a magatartás felróhatóságára, az eljárást segítő együttműködő magatartására, a törvénybe ütköző magatartás ismételt tanúsítására - tekintettel kell meghatározni. A jogsérelem súlyát különösen a gazdasági verseny veszélyeztetettségének foka, a fogyasztói érdekek sérelmének köre, kiterjedtsége alapozhatja meg.

A bírság összegének meghatározása során a Versenytanács valamennyi eljárás alá vont esetében figyelembe vette az ügyben érintett fogyasztók széles körét és a jogsértő magatartás tanúsításának időtartamát, valamint az érintett piac moráljára gyakorolt kedvezőtlen hatást. A Versenytanács ugyanakkor enyhítő körülményként vette figyelembe azt, hogy a Club Dobogómajor üdülési heteinek értékesítésében jelenleg is érintettek a jövőbeni jogsértések megelőzése érdekében intézkedéseket tettek a nyomtatványok, szerződésminták tartalmának korrekciója iránt, egyebek között a Gazdasági Minisztériumhoz fordulva. A Versenytanács ugyanakkor ki kívánja emelni, hogy más hatóság eljárása során nincs lehetőség valamely nyomtatvány, szerződésminta tartalmának versenyjogi értékelésére, mivel az erre hatáskörrel nem rendelkező hatóság nem érvényesítheti a Tpvt. szempontjait.

Az I. r. eljárás alá vont esetében a Versenytanács külön figyelembe vette a jogsértő magatartás tanúsításában betöltött szerepét és piaci részesedésének jelentős voltát.

Az II. és III. eljárás alá vontak esetében a Versenytanács értékelte, hogy korábban már voltak versenyfelügyeleti eljárás alanyai, így tisztában kellett lenniük a fogyasztóknak nyújtott tájékoztatás pontosságának, egyértelműségének jelentőségével.

A IV. r. eljárás alá vont esetében a Versenytanács a bírság összegének meghatározása során figyelembe vette, hogy a jelen eljárás tárgyát képező Club Dobogómajor üdülési heteinek értékesítését 2000. novemberében befejezte.

Az V. r. eljárás alá vont bírsága összegének megállapítása során a Versenytanács mérlegelte, hogy az üdülőhasználati jogot részvényvásárláshoz történő kötése esetén a részvények adásvételében közreműködők vonatkozásában fokozott tájékoztatási kötelezettség jelenik meg a fogyasztók számára mindennapinak nem tekinthető ügylet jellegéből adódóan.

3. Az I. és az V. r. eljárás alá vontak a vizsgálati jelentésre és a Versenytanács előzetes álláspontjára tett írásbeli észrevételeikben javasolták tanúk meghallgatását egyes kérdések tisztázása érdekében. A Versenytanács az eljárás alá vontaknak a teljes áron (a tájékoztató füzetben feltüntetett áron) történő értékesítéssel, a bemutató előadásokon kívüli értékesítéssel és a 2001. augusztusában módosított tájékoztató füzettel összefüggő észrevételeit az általuk megjelölt tanúk meghallgatása nélkül is elfogadta, ezért a bizonyítási indítványokat nem teljesítette. A Versenytanács azért nem tartotta indokoltnak az elmúlt időszakban elállási jogukkal élő fogyasztók meghallgatását, mert az ügy szempontjából nem azok a személyek bírnak jelentőséggel, akik éltek elállási jogukkal, hanem azok a fogyasztók, akik éppen azért nem éltek ezzel, mert az ezen jogról rendelkezésükre álló információk alkalmasak voltak az elállással kapcsolatos döntésük tisztességtelen befolyásolására.

4. A határozat elleni további jogorvoslati jogot a Tpvt. 83.§-ának (1) bekezdése biztosítja.

Budapest, 2002. január 10.

dr. Zavodnyik József sk.
dr.Kállai Mária sk.
dr. Bodócsi András sk.
Horváth Lászlóné