Gazdasági Versenyhivatal

Vj-167/2001/52

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a Magyar Posta Rt. (Budapest) ellen gazdasági erőfölénnyel való visszaélés miatt indult versenyfelügyeleti eljárásban elfogadta a következő

határozatot

• 1.

  A Versenytanács megállapítja, hogy az eljárás alá vont vállalkozás azzal, hogy a Magyar Posta Elektronikus Központ szolgáltatásainak igénybevételére tekintettel adott az általánosnál nagyobb kedvezményt a küldemények kézbesítési díjából, visszaélt gazdasági erőfölényes helyzetével.

• 2.

  A Versenytanács megtiltja, hogy a Magyar Posta Rt. az 1. pontban nevezett jogsértő magatartást folytassa.

• 3.

  Az 1. pontban nevezett jogsértés miatt a Magyar Posta Rt-re 20.000.000 (azaz húszmillió) Ft. bírságot szab ki, melyet a határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül köteles a Gazdasági Versenyhivatalnál a 10032000-01037557. számú bírságbevételi számlára befizetni.

• 4.

  E határozat ellen a kézhezvételétől számított 30 napon belül az eljárás alá vontak a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtandó, de a Fővárosi Bírósághoz címzett felülvizsgálati keresettel élhetnek.

Indoklás

I.

A tényállás

• 1.

  Az eljárás középpontjában a Magyar Posta (MP) azon gyakorlata áll, amely alapján a szokásosnál nagyobb kedvezményeket adott azon megrendelőinek, akik a kézbesítendő küldeményeket (tipikusan számlákat) vele készíttetik el. A vizsgálat - jóllehet az egy konkrét megrendelés apropóján (ÉMÁSZ közbeszerzés) indult - az 1999-2001 közötti szerződésekben talált kifogásolható kedvezményt.

A vizsgálat megindításának körülményei

• 2.

  A Gazdasági Versenyhivatal - a továbbiakban GVH - a tisztességtelen piaci magatartás és versenykorlátozás tilalmáról szóló módosított 1996. évi LVII. törvény (Tpvt.) 67. § (1) bekezdése illetve a 70. § alapján, 2001. október 15-én indított versenyfelügyeleti eljárást a Magyar Posta Rt. ellen, bejelentés útján tudomására jutott, az Észak-Magyarországi Áramszolgáltató Rt.[ÉMÁSZ] fogyasztók számláinak előállítása, borítékolása és kézbesítése tárgyában indított közbeszerzési eljárás során ajánlattevőként tanúsított magatartása miatt. A vizsgáló az eljárást utóbb kiterjesztette a Magyar Posta 2001. évben alkalmazott kedvezményrendszerének vizsgálatára, mivel valószínűsíthető volt, hogy a Magyar Posta kedvezményadási gyakorlata általában is sértheti a Tpvt 21. §-át.

Az eljárással érintett piacok

• 3.

  Az ÉMÁSZ közbeszerzési pályázatát számlaleveleinek és tértivevényes értesítő leveleinek előállítására, borítékolására és kézbesítésre írta ki. Jelen versenyfelügyeleti eljárásban ebből adódóan két érintett piac vizsgálata volt indokolt: a küldemény előállítási piac és a postai - elsősorban a levélpostai - szolgáltatási piac.

Levélpostai szolgáltatások

• 4.

  A 2001. december 23-ig a postai tevékenységekkel kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket a postáról szóló 1992. évi XLV. törvény (Ptv.) szabályozta. A Ptv 2. § (2) bekezdés b) pontja szerint postai tevékenység "a postai küldeményeknek jogszabályban meghatározott feltételekkel történő felvétele, továbbítása és kézbesítése, valamint az ezekhez kapcsolódó különszolgáltatás és különleges szolgáltatás;". A Ptv 2.§ (3) bekezdés szerint a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott tevékenységek e törvény rendelkezéseinek megfelelően koncessziós szerződés vagy engedély alapján is végezhetők. A 4. § (1) bekezdés szerint a levélpostai küldemények és a postautalványok felvételét, továbbítását, kézbesítését (a továbbiakban együtt: postai alapszolgáltatás) az állam nevében a miniszter a) az e célra alapított, az állam többségi részesedésével működő gazdálkodó szervezet [Ptk. 685. § c)] (a továbbiakban: állami postai szolgáltató), illetve b) a tevékenység-gyakorlás jogának koncessziós pályázat elnyerése után kötött szerződés alapján létrejött koncessziós postai szolgáltató útján látja el.

• 5.

  A postai alapszolgáltatás a Ptv. mellékletének 1-6. pontja szerinti levélpostai küldemények, postautalványok felvétele, továbbítása, kézbesítése. Postai különszolgáltatásnak a postai küldemény felvételéhez továbbításához, kézbesítéséhez kapcsolódó szolgáltatások tartoznak, amelyeket a Ptv. mellékletének 15. pontja sorol fel. Ezek az ajánlott, biztosított ajánlott, tértivevény, légiposta, expressz, gyorsan romló, törékeny, utánvétel, saját kezéhez szolgáltatások.

• 6.

  Postai alapszolgáltatásokra koncessziós szerződést nem kötöttek, tehát ezeket kizárólag a Magyar Posta végezhette 2001. december 23-ig. A tértivevényes különszolgáltatásra (a szolgáltató a könyvelt küldemény átvételét az erre szolgáló okiraton a jogosult átvevővel elismerteti, és az okiratot a feladónak visszaküldi), amely az ÉMÁSZ pályázati kiírásában szerepelt a Ptv. 4§ és a Ptv. mellékletének 15 pontja értelmében kizárólag a Magyar Posta jogosult.

A küldemény előállítási piac

• 7.

  A küldemény előállítási tevékenység elektronikus formátumú adatokból papír anyagú levelek, értesítők, számlák, egyenlegek és egyéb nyomtatványok előállítását jelenti. Az adatállomány fizikai adathordozón, vagy adatvonalon jut el megrendelőktől a gyártóhoz. Amennyiben új munkáról vagy módosításokról van szó, az adatátvétel után a nyomtatási előkészítés következik (megtervezik a nyomtatási képet és elkészítik ill. módosítják a nyomtatási informatikai programot). A nyomtatást kivágás, borítékolás és különböző postázást előkészítő munkafázisok követik, mely postai előműveletek - irányítószám szerinti rendezés, kötegelés, zsákolás, feladókönyv/jegyzék elkészítése és kitöltése, postai felvevőhelyre történő beszállítás - elvégzésre képesek a küldemény előállítók.

• 8.

  A nemzetközi szakirodalomban az elektronikus adatállományból való küldemény előállítást hibrid mail-nek nevezik utalva arra, hogy az elektronikus és a hagyományos, papír alapú postai szolgáltatás keveréke. A küldemény ugyanis elektronikus formában jut el a feladótól a küldemény előállítóig, aki a kézbesítési célállomásokhoz legközelebb eső központjába elektronikus formában továbbítja, ahol átalakítják papír formátumba és feladják. Magyarországon is használják a küldemény előállítók a hibrid levél kifejezést, de a magyar küldemény előállítási szolgáltatás egyik fontos eltérő sajátossága, hogy nem jellemző a címzett irányába tartó út elektronikus és hagyományos postai útra való tagolása. A Xerox és a Magyar Posta rendelkezik ugyan több (3-3) telephellyel, de e cégeknél sem jellemző, hogy az adatok a postai út egy részét elektronikus formában tennék meg.

• 9.

  A küldemény előállítási piacot a feladandó küldemény jellege szempontjából a számlalevél és értesítő levél, illetve a célzott reklámanyagok (direct marketing, DM) területre lehet osztani. Magyarországon ez a két termék piac gyakran még nem különül el élesen, hiszen egyrészt technológiailag ugyanazokkal a berendezésekkel készülhetnek, másrészt a számla és értesítő levelek gyakran tartalmaznak reklámanyagokat, szórólapokat. A DM levél piac Magyarországon még a beindulás fázisában van, jelenleg még az előállított küldemények túlnyomó része (a Magyar Posta becslése szerint 90-95 %-a) számla és értesítő levél. A hazai DM forgalom legfeljebb a választások idején közelíti meg a fejlett országokra jellemző intenzitást, ahol a forgalom 70-80%-a DM levél, ennek megfelelően jelentős piacbővülés várható ezen a területen.

• 10.

  A szolgáltatás igénybevevői jellemzően a nagy magán ügyfélkörrel rendelkező vállalatok, szervek, intézmények - közüzemi szolgáltatók (áram, víz, csatorna, gáz stb.), bankok, biztosítók, távközlési szolgáltatók, csomagküldő szolgálatok, közigazgatási szervek -, melyek rendszeresen, általában havonta küldenek különböző tartalmú leveleket ügyfeleiknek.

• 11.

  A küldemény előállítási piac 40-50% át a saját küldemény előállítás adja. Egyes cégek saját - többségi, vagy rész - tulajdonú cégekbe helyezik ki ezt a tevékenységet, ilyen jellegű outsourcing megoldást alkalmaz pl. az OTP Bank Rt és az ELMŰ Rt..

• 12.

  A számla és értesítő levelek piacán jelenlévő szolgáltatók általában informatikai és/vagy nyomdai szolgáltatás profiljuk részeként végzik ezt a tevékenységet. Ezen vállalatok két csoportra oszthatóak.

• • -

    A nagyobb volumenű munkákra szakosodott, nagy kapacitással rendelkező viszonylag kevesebb ügyfél, tartós és rendszeres kiszolgálását végző nyomtatvány illetve küldemény előállítók. Ezen a piacon a fontosabb piaci szereplők Xerox Kft., EPK, Díjbeszedő Rt, Állami Nyomda Rt., Drescher Kft, Szenzor Kft.

• • -

    Kisebb kapacitással rendelkező, rugalmasabb, több, kisebb volumenű megrendelést teljesítő, gyakran alkalmi igényeket kielégítő szolgáltatók az ún. mailerek. Ezen cégek együttes piaci részesedése a Magyar Posta becslés alapján mintegy 10-20%.

• 13.

  A küldemény előállítási piacra vonatkozóan a megkeresett, a piacon jelenlevő küldemény előállító vállalatok közül a Magyar Posta, a Xerox Magyarország Kft., és a Szenzor Kft. jelölt meg becsült piaci részesedési adatokat. Ezek közül a Magyar Posta a teljes számlalevél piacra 1999, 2000, 2001 évekre vonatkozóan, a Xerox pedig a teljes küldemény elő állítási piacra vonatkozóan 2001 évre szolgáltatott adatokat, míg a Szenzor Kft csak a Magyar Posta Elektronikus Posta központja (EPK) részesedését becsülte meg. 2001-ben a teljes számlalevél előállítási piac kb. 288 millió darabot jelentett.

• 14.

  A fontosabb szereplők közül a Xerox és a Magyar Posta EPK részesdése 10 % körül mozgott, az Állami Nyomda 3-7% között, a Drescher Kft 0,5-5%. a Szenzor Kft 1-2% körül. Az egyes évek ingadozása alapján egy-egy fontosabb szerződés jelentősen befolyásolhatja az egyes szereplők részesedését. A Magyar Posta EPK üzeme 1998-tól van jelen piacon. Piaci részesedése adatszolgáltatásuk alapján 1999 és 2001 között nem változott jelentősen, de az EPK éves árbevétele 1998-2000ig folyamatosan nőtt. A Magyar Posta adatszolgáltatása alapján 1999 és 2001 között a saját küldemény előállítás növekedett. Ennek lehet az az oka, hogy a részben vagy egészben saját tulajdonú vállalatok outsourcing vállalatai által előállított küldemények is ide sorolódtak, és jellemző az ilyen tevékenység-kihelyezés.

• 15.

  A megkeresett vállalatok adatszolgáltatásai és az ÉMÁSZ pályázatra beadott ajánlatok alapján megállapíthatóak voltak a fontosabb piaci szereplők kapacitásai. Jellemző, hogy nagyobb nyomtató kapacitással rendelkeznek, mint borítékoló, vágó kapacitással. Ennek az oka, hogy mindegyik vállalat előállít olyan nyomtatványokat, amelyekből nem készít küldeményeket. A küldemény előállítási kapacitás szempontjából ennek megfelelően a borítékoló kapacitás veendő figyelembe. A beszolgáltatott különböző mértékegységű adatok egységesítésével, közelítő pontossággal megállapítható, hogy a Magyar Posta EPK üzemei együttes kapacitása a legnagyobb. Ezek közül a kihasználtsága a Xerox-nak a legjobb, amely nyilatkozata szerint mindig igényekhez igazodva bővít. Az EPK, a Szenzor, az Állami Nyomda, a Drescher éves szinten jelentős kapacitás feleslegekkel rendelkezik.

• 16.

  Mivel a küldemény előállítási tevékenység informatikai és nyomdai jellegű résztevékenységekből áll, piacra való belépésre elsősorban a nyomdai tevékenységet végző cégek és nyomda-ipari tapasztalatokkal rendelkező informatikai cégek lehetnek képesek.

A küldemény-előállítási piac működése a gyakorlatban

Pályázatok

• 17.

  A piacon a megrendelők általában pályázati úton választják ki küldeményeik előállítóit, és tipikusan évente írnak ki pályázatokat. A megkeresett piaci szereplők véleménye eltérő arról, hogy mennyire jellemző a pályáztatás során a küldemény előállítás és kézbesítés csomagként való, együttes pályáztatása. A Xerox véleménye szerint a közbeszerzési pályázatok általában együttesen tartalmazzák az előállítást és kézbesítést, azonban a rész folyamtokra lehet önállóan is pályázni. A megrendelő számára nyilvánvaló cél a teljes folyamat összköltségeinek csökkentése, így az ajánlatok elbírálásánál azokat komplexen vizsgálják. Az ISC, a Drescher és a Díjbeszedő Rt. szerint nem jellemző az együttes pályáztatás. Az Állami Nyomda Rt szerint általában nem jellemező az együttes pályázat kiírás, de a közüzemi szolgáltató cégek gyakorlatában ez a megoldás is előfordul. A Szenzor szerint a megrendelők a szállítók kiválasztásánál fő szempont, hogy minél teljesebb körű szolgáltatást nyújtsanak. Pályáztatás esetén pedig egyre inkább jellemző az előállítás és a kézbesítés együttes pályáztatása. A Szenzor által előadottak szerint az ERSTE Bank is ilyen módon írta ki pályázatát 2002. évben, amelyen szintén a Posta nyert, de pályázati anyaga a Szenzor számára nem volt megismerhető, mivel az ERSTE pályázat nem közbeszerzési pályázat volt. Bizonyos mértékű átláthatóság csak a közbeszerzési eljárásoknál biztosított.

• 18.

  A vizsgáló által beszerzett információk szerint az ÉMÁSZ és DÉMÁSZ komplex csomagként pályáztatta meg az előállítást és a kézbesítést. A pályázatok elbírálásánál fontos szempontok a minőség és megbízhatóság és az ezt igazoló referenciák, mivel a számlalevelek esetében fontos a küldemények megfelelő minőségű legyártása és - amennyiben befizetési csekket is tartalmaz - az, hogy a fizetési határidő betartását lehetővé tevő időpontban kézbesítsék.

Üzleti kapcsolatok a piacon

• 19.

  A küldemény előállítási piacon működő üzleti kapcsolatrendszer meghatározó tényezője, hogy a levélpostai feladási díj tárgyi adómentes. Ennek megfelelően, ha a postai díjról szóló számlát a küldemény előállító nevére állítják ki, és az továbbszámlázza a megbízója felé, akkor az alaptevékenységének megfelelő Áfá-t (általában 25%) kell, hogy elszámoljon rá, mivel a küldemény előállítónak a postai tevékenység nem az alaptevékenysége. Ezért ha a küldemény előállító adja fel a postán a küldeményeket, és készpénzben fizet akkor általában a megbízója nevére kéri a számlát az Áfa rárakódást elkerülendő. Vagyis a küldemény előállító cégek csak úgy tudnak komplex - a küldemény előkészítést és a kézbesítést együttesen tartalmazó - szolgáltatást nyújtani, hogy legyártják a küldeményeket, a postai feladásra megfelelően előkészítik és feladják a postán, a feladási díjat készpénzben kifizetik és erről számlát kérnek a megrendelő nevére, amit utólag a megrendelővel fizetettnek ki.

• 20.

  A Magyar Posta átutalással történő fizetés esetén csak a küldeményen feltüntettet feladó nevére állít ki számlát, annak a nevére, akivel díjhiteles szerződése van. A Magyar Posta feladási díjakra vonatkozóan csak a küldemények feladójával/tulajdonosával köt díjkedvezményekre vonatkozóan szerződést, a közvetítő szerepet betöltő küldemény előállítóval nem. A lehetőség elvileg nem kizárt, de akkor a küldemények előállítójának saját neve alatt kell feladnia a küldeményeket, ami azt jelenti, hogy a küldemények utóéletével is a gyártó kell, hogy foglalkozzon, ez adminisztratív feladatokat, a kézbesítetlen küldemények fogadását stb. jelenti, amely feladatok jellemzően a küldemények tényleges feladójának kompetenciájába tartoznak.

• 21.

  Vagyis csak a Magyar Posta tud önmagában, megfelelő feltételekkel, komplex, vertikálisan integrált szolgáltatásra (előállítás és kézbesítés) szerződni a megrendelővel egyrészt, mert rendelkezik küldemény előállítási kapacitással, másrészt, mert küldemények továbbítására csak ő tud közvetlenül a megrendelővel szerződni.

• 22.

  Amennyiben a küldemény előállítást nem a Magyar Posta végzi, hanem egy másik gyártó akkor először a szolgáltatás megrendelője megállapodik a küldemény előállítójával, hogy milyen feltételekkel vállalja a gyártást, majd a megrendelő kell, hogy szerződjön a Magyar Postával küldemények továbbítására, de az ezt előkészítő tárgyalásokba be kell, hogy vonja a gyártót, hiszen elvileg a gyártó által elvégzett előfeldolgozási tevékenységek és az előállított küldemények paraméterei határozzák meg a Postával kötött szerződét, díjkedvezményeket stb.

A MP eljárás tárgyát képező magatartásai

Az ÉMÁSZ közbeszerzési pályázata

• 23.

  Az ÉMÁSZ a Közbeszerzési Értesítő 2001. január 31-i számában jelentette meg 0303/2001 számmal ajánlati felhívását nyílt eljárás megindítására. A beszerzés tárgya az ÉMÁSZ EAS TAR rendszerben számlázott fogyasztói számláinak előállítása, borítékolása és kézbesítése a megadott kritériumoknak megfelelően. Ezek szerint 550.000 db/hó készpénz-átutalási megbízásos számlalevél, 16.000 db/hó tértivevényes felszólító levél és 90.000 db/hó banki átutalásos számlalevél megfelelő feltételek szerinti előállítása és kezelése illetve 620.000 db/hó számlalevél és 16.000 db/hó tértivevényes felszólító levél kézbesítése teljesítendő a szerződés aláírásától 2001. december 31-ig. Az ajánlattevő a kiírás szerint nem tehet részajánlatot. A közbeszerzési eljárás a következő pontban részletezett eljárások közben eredménytelennek nyilvánítva és új kiírására nem került sor.

Az ajánlati kiírás törvénybe ütközőségének megállapítása

• 24.

  2001. február 2-án az egyik ajánlattevő, a Szenzor Kft, a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz fordult jogorvoslati kérelmével, annak megállapítására, hogy az ajánlatkérő a közbeszerzésre vonatkozó szabályokba, különösen a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL törvény (Kbt.) 24. §-ának rendelkezéseibe ütköző tartalommal tett ajánlati felhívást nyílt közbeszerzési eljárásra. A Kbt. 24 § (1) szerint a közbeszerzési eljárásban - az egyes eljárási cselekmények, az ajánlatok értékelése során hozott döntés és a szerződés megkötése tekintetében - az ajánlatkérő köteles biztosítani, az ajánlattevő pedig tiszteletben tartani a verseny tisztaságát, illetve nyilvánosságát. Indoklásként előadta, hogy adatvédelmi követelmények miatt a számlákat csak zárt levélküldeményekként lehet továbbítani és a Ptv. szerint zárt levélpostai küldemények kézbesítését kizárólag a Magyar Posta végezheti, vagyis az ajánlati felhívás egy részét kizárólag a Magyar Posta teljesítheti, tehát a felhívás sérti a Kbt. 24.§-ban megfogalmazott alapelvet.

• 25.

  A Közbeszerzési Döntőbizottság Közbeszerzések Tanácsa nevében 2001. március 13-án meghozott határozata elutasította a jogorvoslati kérelmet, arra való hivatkozással, hogy a Kbt. szerint az ajánlattevők pályázat teljesítésbe alvállalkozóként bevonhatják a Magyar Posta-át és egyenlő eséllyel pályázhatnak, így nem sérül a Kbt. 24§-ban megfogalmazott alapelv.

• 26.

  A Szenzor Kft 2001. április 4-én - miután a Magyar Posta pályázatát az ÉMÁSZ-tól megkapta - ezen döntés ellen jogorvoslati kérelmet nyújtott be a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz, és ezzel párhuzamosan keresetet nyújtott be a Fővárosi bírósághoz is a Döntőbizottság határozata ellen. Ebben nem a pályázati kiírást, hanem a Magyar Posta ajánlattevőkénti fellépését kifogásolja. Előadta, hogy az esélyegyenlőséget sérti a Magyar Posta ajánlattételében a kézbesítési díjakra vonatkozó nyilatkozata, miszerint a "jelenleg érvényben lévő helyi 31.00 Ft és távolsági 36.00 Ft feladási díjakkal szemben az EPK-ban előállított számlaleveleket egységesen 27 Ft/db feladási díjjal kézbesítjük.". A Magyar Posta a hatósági díjból csak akkor ad engedményt, ha az ÉMÁSZ a küldemények előállítását is a Magyar Posta-val végezteti, tehát a többi ajánlattevő csak az érvényes, kedvezményt nem tartalmazó feladási díjakkal pályázhat és a nagy mennyiség miatt a költségek jelentős részét ez a tétel teszi ki. A Közbeszerzési Döntőbizottság 2001. április 6-án a közbeszerzési eljárás felfüggesztését rendelte el.

• 27.

  2001. május 15-én a Közbeszerzési Döntőbizottság ismételten elutasította a Szenzor jogorvoslati kérelmét. Az indoklás szerint a megállapított hatósági árnál kedvezőbb árat nem kizárólag a Magyar Posta tud nyújtani, hiszen ez a lehetősége adott mindenkinek, aki nagyobb mennyiségű küldemények feladásával kapcsolatos kedvezmények tárgyában külön megállapodást köt a Magyar Posta-val. A Döntőbizottság megállapította, hogy nem tartozik hatáskörébe annak megítélése, hogy a közszolgáltató Magyar Posta monopolhelyzetével visszaél-e a díjkedvezmények nyújtása során és ezáltal kíván kedvezőbb helyzetbe kerülni.

• 28.

  A Fővárosi Bíróság 2001. július 19-én meghozott ítéletében megváltoztatta a Közbeszerzési Döntőbizottság - 2001. március 13-án kelt - határozatát akként, hogy a jogorvoslati kérelemnek helyt adott és megállapította, hogy az ajánlatkérő ÉMÁSZ megsértette a Kbt. 24. (1)-(2) bekezdését ajánlata számlalevél és tértivevényes felszólító levél kézbesítésére vonatkozó részében. A felperes Szenzor Kft a 2001. július 11-én tartott tárgyaláson előadta, hogy Az esélyegyenlőség elvét sérti a Magyar Posta 2001. március 7-én kelt pályázati ajánlata, melyben a hatósági árként meghatározott helyi és távolsági feladási díjakkal szemben lényegesen olcsóbb feladási díjra tett ajánlatot. Előadta továbbá, hogy a 2001. március 5-én megkeresték a Magyar Postát díjkedvezmény biztosítása végett, de a két hónapos késedelemmel megküldött válaszlevél szerint a Magyar Posta a felperes Szenzor részére díjkedvezmény elszámolására nincs lehetősége, mert ilyen kedvezményt az egyik félnek - az ajánlattevő ÉMÁSZ-nak - már adott. Kiemelte emellett, hogy a feladási díjnak azért van jelentősége, mert az a vállalkozói díj mintegy 2/3-ának felel meg.

• 29.

  A felperes keresetét a Fővárosi Bíróság a következő indokok miatt találta alaposnak. A számlalevél és a tértivevényes felszólító levél, mint postaküldemény kézbesítését is tartalmazó ajánlati felhívásra kizárólag a Magyar Posta tehet önállóan érvényes ajánlatot, míg az egyéb feladatok elvégzésére képes ajánlattevők részéről a Magyar Posta teljesítésbe való bevonása szükséges az ajánlati felhívásban kiírt komplex feladat teljeskörű vállalásához. A Magyar Posta kivételével a többi lehetséges ajánlattevő csak a Magyar Posta együttműködési szándékára alapozva tehet ajánlatot és az ajánlatuk versenyképességét meghatározó ellenszolgáltatási ár is a Magyar Posta által adható díjkedvezménytől függ.

• 30.

  A Fővárosi Bíróság ítélete ellen az alperes Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottság fellebbezést nyújtott be, de a Legfelsőbb Bíróság 2002. április 2-án hozott ítéletében az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.

A pályázatra érkezett ajánlatok

• 31.

  Az ajánlattételi határidőt az ÉMÁSZ 2002. március 13-ra tűzte ki, mely időpontig hat ajánlat érkezett. Az ajánlattevők ajánlatai a küldemény előállítási tevékenységet, résztevékenységekre bontva hasonló áron kínálják (pl.: a 12"-os csekkes számlalevél, teljes ára a pályázatban előírt 550 ezer db esetén: 10-12 Ft), a pontos ármeghatározást és összehasonlítást azonban nehezíti, hogy az egyes ajánlattevők más paraméterek szerint más bontásban adták meg áraikat. Az ajánlatok alapján megállapítható, hogy az adott előállítandó mennyiség esetén egy küldemény teljes költségének (előállítás és kézbesítés) a kézbesítési költség kb.60-70%-a. Ezt alátámasztja a Drescher nyilatkozata (Vj167/2001/13/5), mely szerint - az ÉMÁSZ által kiírt volumen esetében - a küldemény előállítás költségét a kézbesítés költsége meghaladhatja, a Szenzor szerint pedig a teljes költség 70%-a a kézbesítés költsége.

• 32.

  Az Állami Nyomda az ajánlatában a kézbesítés résztevékenységre nem tett ajánlatot. Az Állami Nyomda úgy nyilatkozott, hogy a pályázatok benyújtását megelőzően általában nem folytat külön tárgyalásokat a Magyar Postával, a kézbesítési díjakról, kedvezményekről, mivel a MP mennyiséghez és postai előkészítő munkák végzéséhez kötődő kedvezményrendszere ismert a cég előtt. A küldeményeik továbbítását a Magyar Posta a díjszabás szerint számlázza, szerződés csak díjhiteles feladásról köttetett a két fél között, amely az utólagos átutalásos díjkiegyenlítést teszi lehetővé, de díjkedvezményt nem biztosít.

• 33.

  A Drescher Kft. a kézbesítésre vonatkozóan a pályázatában úgy nyilatkozott, hogy ezt a tevékenységet - Miskolc város területe kivételével - nem tudják vállalni, erről a Magyar Postával kell külön megállapodnia az ÉMÁSZ-nak. Nem kezdeményeztek feladási díjakkal, kedvezményekkel kapcsolatosan tárgyalásokat a korábban kifejtett Áfa kérdés miatt. Elméletileg a Magyar Posta Üzletszabályzatából adódóan a hivatalos postai díjszabásból mennyiségfüggően mindenkit egységes kedvezmény illet meg, de a gyakorlatban a Magyar Posta külső résztvevők által ellenőrizhetetlen mértékű kedvezményeket alkalmaz, és ezzel próbál piacot szerezni. A Drescher álláspontja szerint a Magyar Posta által az ÉMÁSZ-nak ajánlott kedvezmény több, mint ami a darabszám alapján indokolt lenne, továbbá a helyi és távolsági díjak egységesítése is kifogásolható.

• 34.

  Az ISC Kft. sem kezdeményezett tárgyalásokat a Magyar Postával díjkedvezmény tárgyában, mert szóbeli megkeresésre azt a tájékoztatást adta a Magyar Posta, hogy csak a küldeményen szereplő feladóval köt kedvezményekről szerződést.

• 35.

  A Szenzor Kft. kézbesítésre vonatkozó ajánlata: a postai hatósági díjszabás szerint a Posta Rt. által az ÉMÁSZ Rt-nek adott díjengedményekkel csökkentve. Előadta, hogy kezdeményezett tárgyalásokat a Magyar Postával feladási díjakkal kapcsolatosan, de megkeresésükre csak 2 hónapos késéssel reagált a Magyar Posta tartalmilag kifogásolhatóan. A Szenzor Kft nyilatkozata szerint a Magyar Posta által, területi elv alapján a Szenzor-nak kijelölt kapcsolattartóhoz fordultak és többször sürgették a válaszadás telefonon.

• 36.

  A Magyar Posta ajánlatában a kézbesítés címszónál a következő található: "A kézbesítésre vonatkozóan a Levél Üzletág Önökkel 2001. december 31-ig szóló szerződésének értelmében a jelenleg érvényben lévő helyi 31,00 Ft, és távolsági 36,00 Ft feladási tarifákkal szemben az EPK-ban előállított számlaleveleket egységesen 27,00 Ft/db feladási díjjal kézbesítjük."

• 37.

  A hivatkozott szerződés 5. Számlalevél c. bekezdése rögzíti a számlalevelekre érvényes feltételeket

• • -

    Ha a küldeményeket a Magyar Posta EPK üzeme állítja elő, akkor szokásos helyi és távolsági feladási díjak helyett egységesített kedvezményes díjat 27Ft-ot alkalmaz a Magyar Posta 500 ezer és 1 millió db közötti forgalom esetén.

• • -

    Ha nem a Magyar Posta a küldemény előállító, a szerződésben (a "nem" szó aláhúzva szerepel) akkor a helyi és a szabványlevél díjakból ... % kedvezményt ad a Magyar Posta.

• 38.

  A Magyar Posta nyilatkozata szerint ezek a kikötések nem diszkriminatívak. A szerződésben található mondat, ha nem az EPK állítja elő akkor a kedvezmény a helyi számlalevélre és a szabványlevélre X % utalhat egy a szerződés aláírását megelőző tárgyaláson felvetődött kérdésre, pl: mekkora kedvezmény jár a helyi számlalevélre és szabvány levelekre ha nem az EPK az előállító. A távolsági kérdést lehet, hogy szándékosan nem is vették bele, mert ezzel a városokba történő kiszállítással lehet spórolni, hiszen a helyi - távolsági tarifák különbözőségét ki szokták az ügyfelek használni. A kedvezmények csak mennyiséghez és az előfeldolgozottság mértékéhez igazodnak. Önmagában nem jelent előnyt a kedvezmények meghatározásánál, hogy az EPK állítja elő a küldeményeket. Kedvezmény az EPK által elvégzett plusz előfeldolgozási feladatok miatt érvényesíthető. Minden olyan partnernek, aki a MP technológiáját támogatja kedvezményeket biztosítanak. Nyilatkozatuk szerint, ha egy vállalkozás ugyanolyan előtevékenységeket átvállal, mint az EPK, akkor ugyanolyan mértékű kedvezmények illetik meg.

• 39.

  A Magyar Posta a Szenzor megkereséssel kapcsolatosan előadta, hogy a 2 hónap hosszú reagálási idő egyik oka lehetett az éppen folyamatban lévő szervezet átalakítás, valamint az hogy a Szenzor nem a megfelelő szervezeti egységhez fordult és hogy nem sürgette a választ. A Magyar Posta nyilatkozata szerint a Magyar Posta válasza tartalmilag korrekt, hiszen a megkeresés időpontjában a Magyar Posta ás az ÉMÁSZ között már aláírt kedvezményes szerződés volt és kedvezményes szerződést csak az egyik féllel, vagy az ügyféllel vagy a közvetítővel köt a Magyar Posta.

• 40.

  A vizsgálat által beszerzett szerződések alapján és a Magyar Posta nyilatkozata szerint a Magyar Posta kedvezményes szerződést csak a küldemények tulajdonosával (tényleges feladójával) köt.

Az ÉMÁSZ küldeményeinek előállítása

• 41.

  Az ÉMÁSZ számlaleveleinek és felszólító leveleinek az előállítását 2000 évben a Magyar Posta EPK üzeme végezte. A közbeszerzési eljárás elhúzódása miatt ez a szerződés került meghosszabbításra, 2001 évre vonatkozóan. A Magyar Posta és az ÉMÁSZ között 2001 évre érvényes szerződés a levélküldemény feladási díjakról és kedvezményekről már a közbeszerzési eljárás előtt megköttetett. 2002-től az ÉMÁSZ és az ELMŰ küldeményeit is az ISC Kft. állítja elő. Az ISC Kft az ELMŰ, az ÉMÁSZ és a Mátrai Erőmű Rt. tulajdonában volt. 2001. december 20-án az IBM Magyarországi Kft. a fent említett három vállalattal kötött üzletrész átruházási szerződés keretében 75%-os részesedést szerezett a vállalkozásban, a fennmaradó 25%-ot továbbra is az ELMŰ birtokolja. Az ÉMÁSZ adatszolgáltatása - mely tartalmaz egy 2001. szeptemberi keltezésű, 2002. december 31-ig érvényes Magyar Posta EPK ajánlatot, egy 2001 december 18-i keltezésű ISC ajánlatot/szerződést - szerint, a 2002-es évre vonatkozóan, a küldemény előállító vállalkozás kiválasztása pályáztatással történt, melyben az ISC ajánlata jobbnak bizonyult a Magyar Postáénál. A Magyar Posta meghallgatás során előadta, hogy nem történt pályázat kiírása, az ELMŰ és az ÉMÁSZ csak értesítette a Magyar Postát, hogy 2002-től nem vele állíttatja elő küldeményeit.

A Magyar Posta kedvezményrendszere

A kedvezményrendszer belső szabályozása

• 42.

  A Magyar Posta üzleti kedvezményrendszerét vezérigazgatói utasításokkal szabályozza. A Magyar Posta 2001. évben érvényes üzleti kedvezményrendszert a Magyar Posta Rt. Elnök-vezérigazgatójának 195/2000. sz. utasítása az üzleti kedvezmények biztosításáról és az ezt módosító 58/2001. sz. Vig. utasítása, valamint az 1/2001. sz. Kereskedelmi és Marketing Főigazgatói rendelkezés utasításai szabályozzák. A Magyar Posta nyilatkozata szerint az utasítások, vagy ezek felsorolása megjelentek a Magyar Posta lapjában, a Postaügyi Értesítőben, amelyre 2001. januárjáig bárki előfizethetett. Az ezt követően megjelentek - így a fent említett három utasítás is - már csak a vállalaton belül volt elérhetőek.

• 43.

  A Magyar Posta nyilatkozata szerint üzleti kedvezményekkel kapcsolatos megkeresések, tárgyalások során a Magyar Posta bemutatta kedvezményrendszerét a potenciális ügyfeleknek. A megkeresett piaci szereplők nyilatkozatai alapján megállapítható, hogy a Posta teljes kedvezményrendszere nem volt ismert, csak az, hogy a mennyiséghez/forgalomhoz, az előfeldolgozottsághoz és bérmentesítőgéphez kedvezmények kapcsolódnak. A Magyar Posta Üzletszabályzata, mely ténylegesen elérhető és nyilvános volt a postahivatalokban és az Interneten a Magyar Posta kedvezményrendszeréről csak a következőket tartalmazta (5.3. pont):
  "A Posta, a Postai Díjszabásban foglaltaknál kedvezőbb díjfizetési módot és kedvezményes szolgáltatási díjat biztosít azon ügyfeleknek, akik (amelyek) rendszeresen, nagyobb mennyiségű küldeményt adnak fel a Posta által meghatározott mindenkori feltételek teljesítésével, külön szerződés alapján."

• 44.

  A 195/2000. Vig. utasítás a következő alapelveket rögzíti:

• • -

    A kedvezményadás nem kötelező, szerződéses opció a vállalati célok megvalósítása érdekében mérlegelendő, ez alapján érvényesíthető.

• • -

    Kedvezmény csak a számlázó (SAP SD) rendszerből adható.

• • -

    A kedvezményrendszer kialakításakor és módosításakor az egységességet, átláthatóságot, mint alapkövetelményt minden esetben figyelembe kell venni.

• • -

    Az utasítás szabályozza a kedvezményrendszer kialakításáért, működtetésért felelős szervezeti egységeket, vezetőket, a kedvezményrendszer kapcsolatát az SAP vállalatirányítási rendszerrel. Az utasítás melléklete részletezi a 2001-évre érvényes rendszert: a kedvezményrendszerbe bevont termékeket, a kedvezményezettek körét, a kedvezmények elemeit és mértékét.

• 45.

  A 58/2001. sz. Vig. utasítás 3.sz melléklete felsorolja a Magyar Posta kiemelt vevőit, 4.sz melléklete szabályozza a kedvezmények nyújtásának általános feltételeit.

• • -

    Kedvezmény szerződés alapján nyújtható.

• • -

    A feladó vállalja, hogy küldeményeit a szerződésben rögzített módon feladásra előkészíti, felszereli, díjazza, feladókönyvbe foglalja, a 10.000 db-ot meghaladó feladást minimum 3 naptári nappal korábban bejelenti, a küldeményeket az előzetesen egyeztetett időpontban és helyen adja fel, vagy külön szállítási díj ellenében lehetővé teszi a postai átvételt telephelyén.

• • -

    A kedvezmény az esedékes számlán írható jóvá.

• • -

    A Magyar Posta a kedvezményeket folyamatosan figyelemmel kíséri és fenntartja a jogot arra, hogy a kedvezmények mértékét és feltételit módosítsa.

• • -

    Ha az alkalmankénti feladási mennyiség budapesti és vidéki feladások esetén meghaladja a 500 db/alkalom (helyi küldemény), 5000 db/alkalom (távolsági) akkor az előfeldolgozottság mértéke meg kell, hogy feleljen bizonyos (az utasításban) rögzített értékeknek.

• • -

    Ha az egy helységbe szóló küldemények darabszáma meghaladja a 15 db-ot akkor külön köteget kell képezni.

• • -

    Az 5. pontja szerint minden meghatározott kedvezmény csak felső határ amelytől lefelé el lehet térni, de felfelé való eltérés csak a Levél és Hírlapüzletági Igazgatóság(LHI) engedélyével lehetséges.

• 46.

  Kedvezmények adható mértéke:

  Forgalom alapján járó kedvezmény:

• 47.

  Eseti %-os, illetve abszolút kedvezmény: Kizárólag a regionális igazgatóság igazgatója és értékesítési igazgató helyettese által nyújtható kedvezmény elem. Az eseti kedvezmény üzletpolitikai szempontból nyújtható és differenciálható. A maximális kedvezmény mértéke az aktuális forgalom, aktuális számla étékének 3%-a lehet, melyet abszolút mértékben is adhat a felelős vezető.

• • -

    Önkormányzatoknak külön kedvezményeket határoz meg a rendelkezés

• • -

    Bérmentesítőgép használatáért 2% kedvezmény adható.

• • -

    Számlalevelekre érvényes kedvezmények

• 48.

  A jelen eljárás szempontjából a számlalevelekre alkalmazott kedvezményrendszer vizsgálata a legnagyobb jelentőségű. A számlalevél definiálását, feltételeit 58/2001. sz. Vig. utasítás 4.sz melléklete 4. pontja tartalmazza. A formai követelmények és a feltételek, mint az előfeldolgozottság mértéke kötelező jelleggel vannak meghatározva, az utasítás a kedvezmény mértékének beállításhoz alkalmazható feltételrendszert nem tartalmaz. Az utasítás 4.5 pontja a számlalevélre vonatkozó kedvezmények adásakor figyelembe veendő megszorításokat tartalmazza. E szerint számlalevél esetében a szerződő partner részére más jogcímen további kedvezmény nem adható és forgalmi kedvezményt megalapozó az összevont forgalmi értékbe a számlalevélből befolyt bevétel nem szerepelhet.

• 49.

  A számlalevél küldeményekre adható kedvezmények mértékét az 1/2001. sz. Kereskedelmi és Marketing Főigazgatói rendelkezés utasításai szabályozzák e szerint:

• 50.

  Ezen rendelkezés szerint 2001. évben a számlalevél tarifa alapja a közönséges belföldi szabványlevél díja. A kedvezmény a fenti táblázat szerint nyújtható oly módon, hogy a helyi és a belföldi távolsági szabványlevél díjából a várható havi átlagos volumennek megfelelő százalék kerül levonásra. A rendelkezés szerint számlalevél bérmentesítőgéppel bérmentesítve nem adható fel. Ez a rendelkezés nem tartalmaz a kedvezmények mértékének meghatározására szolgáló követelményrendszert.

A kedvezményrendszer működése a megkötött szerződések tükrében

• 51.

  Az eljárás során a vizsgáló levélpostai feladási díjak és kedvezmények tárgyában létrejött szerződéseket kért be az eljárás alá vonttól, annak kimutatására, hogy az ÉMÁSZ-al kötött szerződésbe foglalt feltételek mennyire jellemezik általánosságban a Posta szerződési gyakorlatát, vagyis nagyobb kedvezményeket biztosít-e a Posta, akkor ha a küldemények előállítását is ő végzi. Ennek érdekében két fajta szerződés beszerzése történt meg: olyan vállalatokkal kötött szerződések, amelyeknek küldemény előállítást is végez a Magyar Posta és olyan vállalatokkal kötött szerződések, amelyek küldeményeiket nem a Magyar Posta EPK üzeme állítja elő, tehát csak a küldemények továbbítására szerződtek a Magyar Postával.

Amikor a Magyar Posta EPK a küldemény előállító

ÉMÁSZ Rt

• 52.

  A korábban kifejtettek szerint a Magyar Posta nagyobb kedvezményt biztosít arra az esetre, ha az EPK végzi a küldemény előállítást is. A kedvezmény mértéke, ha az EPK az előállító nagyobb mint amit 1/2001. sz. Kereskedelmi és Marketing Főigazgatói rendelkezésben található kedvezmény táblázat előír, a nem az EPK-ban előállított küldeményekre biztosított megegyezik a táblázatban előírt értékkel. Ezen a feltételen kívül a kedvezmény-differenciálás előfeldolgozottsági, vagy egyéb költségalapú feltételhez, gyártási paraméterhez nem kötött.

DÉMÁSZ Rt.

• 53.

  A DÉMÁSZ Rt-vel kötött szerződében az ÉMÁSZ szerződéshez hasonló bontás található. Ha az EPK az előállító: egyszerre határoz meg a szerződés helyi és távolsági viszonylatra egyaránt érvényes egységes árat és helyi és távolsági viszonylatra egyaránt érvényes %-os kedvezményt, ami ellentmond egymásnak, hiszen a százalékos kedvezmény esetén a helyi és a távolsági díj eltérő. A százalékos kedvezmény van kiemelve a szerződésben, ami nagyobb, mint a havi mennyiség alapján a belső szabályozás szerint járna. A nem az EPK által előállított küldeményekre (a szerződés szövegében ez aláhúzással van kiemelve) a belső szabályozás szerinti kedvezmény százalék jár.

Konzumbank Rt.

• 54.

  A szerződésben az előző két szerződéshez hasonlóan a belső szabályzat szerinti százalékos kedvezmény jár, ha nem az EPK az előállító, és nagyobb kedvezmény, ha az EPK az előállító.

ERSTE Bank Rt.

• 55.

  Az ERSTE-vel kötött 2000 évre érvényes szerződésben a következő található: "...és az Elektronikus Posta Központ igénybe vétele miatt további X%, mindösszesen X% kedvezményt biztosít". A 2001-es szerződésben a számlalevélre rögzített százalékos kedvezmény nagyobb, mint a belső szabályozás és a havi mennyiség alapján járna. Nem tartalmaz külön rendelkezést a szerződés a nem az EPK-ban előállított küldeményekre.

Dél-dunántúli Gázszolgáltató Rt.

• 56.

  A DDGÁZ Rt vel kötött szerződések közül az 1999-ben érvényes helyi ás távolsági kedvezményes díjat határoz meg az adott volumenhez, a 2000-es egységes díjat helyi és távolsági viszonylatra, amely az érvényes hatósági helyi díjtételtől alacsonyabb. A 2001-re érvényes szerződésben meghatározott egységes díj az érvényben lévő helyi hatósági díjtételtől magasabb de a távolságitól alacsonyabb. Nem tartalmaz külön rendelkezést a szerződés a nem az EPK-ban előállított küldeményekre.

OTP Garancia Biztosító Rt.

• 57.

  Az OTP Garancia esetében 2001-es szerződésben a számlalevélre rögzített százalékos kedvezmény nagyobb, mint a belső szabályozás és a havi mennyiség alapján járna. Nem tartalmaz külön rendelkezést a szerződés a nem az EPK-ban előállított küldeményekre.

Amikor nem az EPK a küldemények előállítója

ÁB-AEGON Általános Biztosító Rt

• 58.

  A 2000 évre érvényes szerződés tartalmaz számlalevelekre vonatkozóan, havi feladási mennyiséghez rendelt kedvezményes díjakat. A 2001 éves szerződés számlalevelekre külön kedvezményeket nem biztosít.

OTP Bank Rt.

• 59.

  A 2000 évi szerződés a számlalevél helyi és távolsági díja helyett egységes kedvezményes díjat határoz meg. A 2001. évi szerződés számlalevélre vonatkozóan százalékos kedvezmény rögzít, amely nagyobb, mint a belső szabályozás alapján 1,5 millió felett egységesen járna, az OTP által feladott havi mennyiség azonban a korábbi szerződés szerint 2,5 millió felett van.

Matáv Rt.

• 60.

  A 2000 évi szerződés a számlalevél helyi és távolsági díja helyett egységes kedvezményes díjat határoz meg. A 2001. évre érvényes szerződés a belső szabályzat szerinti százalékos kedvezményt biztosítja a számlalevelekre.

Westel Rt., Budapesti Elektromos Művek Rt.[ELMŰ] (külön szerződések)

• 61.

  Nincs számlalevelekre vonatkozó külön rendelkezés az ezekkel a vállalatokkal kötött szerződésekben.

Pannon GSM Rt.

• 62.

  A 2000 évi szerződés a számlalevél helyi és távolsági díja helyett egységes kedvezményes díjat határoz meg volumensávonként. A 2001. évi szerződés a meghatározott volumensávhoz, a belső szabályozás szerinti következő sávnak megfelelő, nagyobb százalékos kedvezményt rendeli.

Hungária Biztosító Rt., Postabank Rt (külön szerződések)

• 63.

  A 2000 évi szerződések a számlalevél helyi és távolsági díja helyett egységes kedvezményes díjat határoznak meg volumensávonként. A 2001 évi szerződések százalékos kedvezményt biztosítanak, azonban a szerződések nem tartalmazzák, hogy mekkora volumenhez jár ez az érték ezért az összehasonlítás a belső szabályozás szerinti értékkel nem lehetséges.

Generáli Providencia Rt., Budapest Bank Rt. (külön szerződések)

• 64.

  A 2000 évi szerződések a számlalevél helyi és távolsági díja helyett egységes kedvezményes díjat határoznak meg volumensávonként. A 2001. évi szerződések, meghatározott mennyiség intervallumhoz a belső szabályozásnál kisebb százalékértéket rendelnek.

UPC Magyarország Kft. és Monor Telefon Társaság Rt.

• 65.

  A 2001. évre érvényes szerződés meghatározott mennyiséghez a belső szabályzat alapján járó kedvezmény százalék felét rendeli.

• 66.

  A Magyar Posta stratégiai anyagai szerint épít arra, hogy komplex szolgáltatás nyújtására csak a Magyar Posta képes. Az EPK SWOT elemzésében (erősségek-gyengeségek- lehetőségek-veszélyek elemzése) az Erősségek címszónál található: "Komplex szolgáltatás igénybevétele esetén kedvezmények nyújtása". Gyengeségek címszó alatt az EPK rossz kapacitáskihasználtságát, magas selejt arányát említi, továbbá azt hogy a "konkurenciával azonos árak veszteséget eredményeznek". A számlalevél és egyenleg értesítők piacáról ebben az anyagban a következőket fejti ki a Posta: a piac már felosztott, és az EPK bár jelentős szereplője, nem tudja befolyásolni azt. Újabb piacok megszerzése csak a piac újra felosztásával lehetséges vagy más területeken kell új piacokat szerezni.

• 67.

  A megvizsgált szerződések alapján a következő következtetések vonhatóak le:

• • -

    Az ÉMÁSZ, a DÉMÁSZ, a Konzumbank 2001 évi, az ERSTE Bank 2000 évi szerződése eltérő kedvezményeket biztosít az EPK által előállított és a nem EPK által előállított küldeményekre. Az explicit megkülönböztetés oka kizárólag a gyártó személye, és semmilyen más a gyártáshoz, az előfeldolgozottsághoz kapcsolódó - tehát költség oldalról indokolható - feltételt határoznak meg ezek a szerződések.

• • -

    A számlalevelekre, 2001. évre, biztosított kedvezmények mértéke az ÉMÁSZ, a DÉMÁSZ, a Konzumbank, az ERSTE Bank, az OTP Garancia - az EPK a küldemény előállító is- illetve a Pannon GSM és az OTP Bank Rt - nem az EPK az előállító - esetében nagyobb, mint a belső szabályzat (1/2001. sz. Kereskedelmi és Marketing Főigazgatói rendelkezés) szerinti kedvezménytáblázat alapján, a havi mennyiségnek megfelelően járna.

• • -

    Az OTP Bank Rt-nek biztosított kedvezmény kis mértékben nagyobb, mint a belső szabályzás szerinti legnagyobb volumen kategóriának megfelelő érték, viszont az OTP Bank Rt havi feladási mennyisége jelentősen meghaladja a szabályzat szerint legfelső értéket.

• • -

    A Matáv (nem az EPK az előállító) a belső szabályzat szerinti kedvezményben részesül.

• • -

    A DDGÁZ esetében 1999-től a Magyar Posta EPK a küldemény előállító. A szerződéseiben a számlalevél feladási díjak az érvényben lévő hatósági díjhoz képest 1999-ben számottevően kedvezőbbek, 2000-ben is kedvezőbbek de már kevésbé, 2001-ben pedig az helyi és távolsági díjak helyett egységesen alkalmazott díj a hatósági helyi tarifától magasabb, de a távolságitól alacsonyabb.

• • -

    Generáli Providencia Rt., Budapest Bank Rt. UPC Magyarország Kft. és Monor Telefon Társaság Rt. (Nem az EPK a küldemény előállító) Ezen vállalatokkal kötött szerződések a belső szabályzatban rögzítettnél kisebb kedvezményt kaptak számalleveleikre.

• • -

    Az Bank Austria Creditanstalt (EPK az előállító), illetve az ÁB-AEGON, a Westel és az ELMŰ (nem az EPK az előállító) nem részesült 2001 évben külön számlalevél feladási díjkedvezményben. Ennek magyarázatát csak a Westel esetében tárta fel: a Westel számlaleveleit egy újsággal együtt kézbesíti, tehát ezek a küldemények nem eshetnek abba a postai kategóriába, amibe a hagyományos számlalevelek.

• • -

    Az ELMŰ a Vj-167/2001/27 irat szerint havonta átlagosan 1,2 millió db küldeményt ad fel postára, amely nagy része számlalevél. Az ÁB-AEGON havi mennyiségéről nem rendelkezik a vizsgálat megfelelő adattal, de valószínűsíthető, hogy a számlalevél kedvezmény tábla alapján értékelhető mennyiségről van szó.

• • -

    A Bank Austria által feladott levelek kis mennyisége indokolhatja, hogy számlalevelekre külön kedvezményrendelkezéseket nem tartalmaz a szerződés.

A 2002-es kedvezményrendszer

• 68.

  Az eljárás célja csak a 2001 évben tanúsított magatartások értékelése, azonban érdemes a 2002. évi kedvezményrendszerről beszerzett információkra is kitérni. 2001. december 23-tól új jogszabályi környezet (a hírközlésről szóló 2001. évi XL. törvény (Hkt.) és végrehajtási rendeletei, többek között a postai szolgáltatásokról szóló 254/2001. (XII.18.) Kormány rendelet) szabályozza a postai piacot. Az új szabályozás értelmében Magyar Posta bizonyos fenntartott szolgáltatásokat kizárólagos jogosultsággal végző egyetemes szolgáltató. A fenntartott szolgáltatási kört a Hkt. 49. §-a részletezi ez alapján fenntartott levélpostai szolgáltatás a háromszázötven grammnál kisebb tömegű belföldi és nemzetközi levélküldemények és a címzett reklámküldeményekkel kapcsolatos postai szolgáltatás, amennyiben a szolgáltatás díja alacsonyabb, mint a leggyorsabb szabványkategória első súlyfokozatába tartozó levélküldemény díjának ötszöröse.

• 69.

  A Magyar Posta 2002. június 1-én tette közzé az új szabályozáshoz igazodó, ő új Üzletszabályzatát, mely 6. sz. függeléke a 2002. évi kedvezményrendszerét tartalmazza. A kedvezményrendszert belső utasítások (23/2002. sz. és 42/2002 Vig utasítások) szabályozzák az Üzletszabályzatnál valamivel részéletesebben. A kedvezményrendszer alapelveinél a versenysemlegességet, diszkriminációmentességet, egységességet és átláthatóságot említik. Ezen belső utasítások nyilvános és redukált változata, az Üzletszabályzat, elérhető az Interneten és a postahivatalokban. A korábbi üzletszabályzathoz képest lényegesen bővebb tájékoztatást nyújt a kedvezményrendszerről. Közli annak általános feltételeit, a kedvezményekkel támogatott szolgáltatások listáját és az egyes szolgáltatásokhoz elérhető kedvezményeket és azok lehetséges mértékét. A kedvezményrendszer nem tartalmaz számlalevelekre vonatkozó külön rendelkezéseket.

II.

Jogi indokolás

A gazdasági erőfölénnyel való visszaélés tilalma

• 70.

  A Tpvt. 21. § szerint tilos a gazdasági erőfölénnyel visszaélni, így különösen:
  "c) indokolatlanul elzárkózni az ügylet jellegének megfelelő üzleti kapcsolat létrehozásától, illetve fenntartásától;
  f) az áru szolgáltatását, átvételét más áru szolgáltatásától, átvételétől, továbbá a szerződéskötést olyan kötelezettségek vállalásától függővé tenni, amelyek természetüknél fogva, illetve a szokásos szerződési gyakorlatra figyelemmel nem tartoznak a szerződés tárgyához; g) azonos értékű vagy jellegű ügyletek esetén az üzletfeleket indokolatlanul megkülönböztetni, ideértve olyan árak,
  fizetési határidők, megkülönböztető eladási vagy vételi feltételek vagy módszerek alkalmazását, amelyek egyes üzletfeleknek hátrányt okoznak a versenyben;
  h) a versenytársaknak az érintett piacról való kiszorítására vagy a piacra lépésük akadályozására alkalmas, nem a versenytársakéhoz viszonyított nagyobb hatékonyságon alapuló, túlzottan alacsony árakat alkalmazni;
  i) a piacra lépést más módon indokolatlanul akadályozni; vagy
  j) a versenytárs számára indokolatlanul hátrányos piaci helyzetet teremteni, vagy gazdasági döntéseit indokolatlan előny szerzése céljából befolyásolni."

• 71.

  A Tpvt. 22. § (1) bekezdése szerint gazdasági erőfölényben van az érintett piacon, aki gazdasági tevékenységét a piac többi résztvevőjétől nagymértékben függetlenül folytathatja, anélkül, hogy piaci magatartásának meghatározásakor érdemben tekintettel kellene lennie versenytársainak, szállítóinak, vevőinek és más üzletfeleinek vele kapcsolatos piaci magatartására.

Az érintett piacon fennálló gazdasági erőfölény

• 72.

  A gazdasági erőfölény megállapításának kiindulópontja az érintett piac meghatározása. Ennek célja egy olyan áru vagy szolgáltatáskör, illetve földrajzi térség meghatározása, amelyben értékelni lehet az adott vállalkozás üzleti magatartásának versenyre gyakorolt hatását. A Tpvt. 14. § (1) bekezdése szerint az érintett piacot a megállapodás tárgyát alkotó áru és a földrajzi terület figyelembevételével kell meghatározni. A (2) bekezdés szerint a megállapodás tárgyát alkotó árun túlmenően figyelembe kell venni az azt - a felhasználási célra, az árra, a minőségre és a teljesítés feltételeire tekintettel - ésszerűen helyettesítő árukat (keresleti helyettesíthetőség), továbbá a kínálati helyettesíthetőség szempontjait. A (3) bekezdés a földrajzi piac meghatározásához ad támpontokat: földrajzi terület az, amelyen kívül a) a fogyasztó nem, vagy csak számottevően kedvezőtlenebb feltételek mellett tudja az árut beszerezni, vagy b) az áru értékesítője nem, vagy csak számottevően kedvezőtlenebb feltételek mellett tudja az árut értékesíteni.

• 73.

  A Versenytanács megállapítása szerint jelen ügyben két érintett piac azonosítható. Az egyik a postai küldeményekkel kapcsolatos postai alapszolgáltatások nyújtása (felvétel, továbbítás, kézbesítés) Magyarországon, amelyen az MP-nek jogi monopóliuma van. A másik piac a küldemény előállítás magyarországi piaca (gyakorlatilag számlák, értesítők, egyenlegek előállítása a nagy ügyfélállománnyal rendelkező bankok, közszolgáltatók számára), amely versenypiacon az MP a jelentős piaci szereplők közé tartozik. Mivel a direct mail (DM) levélpiac elhanyagolható méretű és nem különül el élesen a számlalevél-értesítő levél piactól, megállapítható, hogy a teljes küldemény előállítási piacot jellemezi a számlalevél-értesítőlevél piac, ezért jelen eljárás szempontjából a küldemény előállítási piac kategória alatt ez értendő.

• 74.

  Megállapítható, hogy a két piac egymással szoros kapcsolatban áll: a küldemény előállítás piaca az üzlet természete miatt rá van utalva a postai alapszolgáltatások piacára, mivel máshogyan nem lehet a küldeményeket a címzetthez eljuttatni.

A gazdasági erőfölénnyel való visszaélés

• 75.

  Az MP a postai alapszolgáltatás piacán fennálló erőfölényes helyzetét arra használta fel, hogy a versenyző piacnak mondható küldemény kézbesítés piacán a versenyt korlátozza, torzítsa. A kínált speciális kedvezménnyel el tudta érni, hogy a megrendelő a küldemény előállításával is őt bízza meg. Erre egyébként is nagy a csábítás, hiszen így csak egy féllel kell a megrendelőnek szerződni. Ha ugyanis nem a postát választja a megrendelő, akkor háromszereplős lesz az ügylet: a megrendelő egyrészt megállapodik a küldeménykészítővel, másrészt neki kell szerződnie a kézbesítésről a postával.

• 76.

  Az MP védekezése szerint a kedvezmények a nagy forgalommal járó mennyiségi kedvezményként foghatók fel és így teljesen indokoltak. Irati bizonyítékok alapján azonban megállapítható volt, hogy számos - ha nem is minden - esetben az MP kifejezetten azért nyújtott a szokásoshoz képest nagyobb kedvezményt, mert a küldeményt is vele készíttette el a megrendelő.

• 77.

  A Versenytanács értékelése szerint a Magyar Posta ajánlattevőkénti magatartása és a Magyar Posta 2001. évi kedvezményrendszerének számlalevelekre vonatozó része és gyakorlata egyaránt sértették a Tpvt 21.§. g) és j) pontjait.

1. ÉMÁSZ által kiírt közbeszerzési eljárás során követett magatartása

• 78.

  A versenyfelügyeleti eljárás eredendően annak megállapítására indult, hogy a Magyar Posta az ÉMÁSZ által kiírt közbeszerzési pályázaton ajánlattevőkénti magatartásával megsértette e a Tpvt 21. §-át. A szerződés egyértelműen megkülönbözeti, és kisebb kedvezménnyel díjazza a nem az EPK-ban előállított küldeményeket. A 27 Ft-os díj 13% kedvezményt jelent a helyi és 25% kedvezményt a távolsági díjakból. Ez több mint, amit az 1/2001 sz. Kereskedelmi és Marketing Főigazgatói rendelkezésben ehhez a mennyiség kategóriához (500 ezer - 1 millió db) adható maximum kedvezményként meghatároztak, hiszen ebben 13% kedvezmény jár a helyi és a távolsági viszonylatra egyaránt. A szerződés Magyar Posta által adható valamennyi kedvezményt és annak valamennyi feltételét rögzíti, így a számlalevél címszó alatt nyilvánvalóan a számlalevélre vonatkozó feltételek találhatóak. A Magyar Posta gyakorlata, az 1/2001 sz. Kereskedelmi és Marketing Főigazgatói rendelkezésben és több szerződésében rögzített feltétele, hogy a számlalevél díja a szabványlevél díjával megegyezik.

• 79.

  A MP szerint pályázata nem befolyásolta a többi pályázó kézbesítési díjra vonatkozó ajánlatát, hiszen a MP-nak az ÉMÁSZ Rt-vel fennálló szerződése alapján az abban meghatározott díjkedvezményeket ők is igénybe vehették volna a pályázat elnyerése esetén. A pályázat kiírásának megfelelően a küldemény előállításra és a kézbesítésre csak együttesen lehetett ajánlatot tenni. Így amennyiben a MP megnyeri a pályázatot, úgy a számlalevelek előállítására az EPK-ban került volna sor, ezért természetes volt a kedvezményre vonatkozó megfogalmazás. Álláspontja szerint az ajánlatban foglaltakkal nem teremtett versenytársai számára hátrányos helyzetet a piacon.

• 80.

  A Versenytanács szerint a Magyar Posta az ÉMÁSZ-al kötött szerződése és az ezen alapuló ajánlata az ÉMÁSZ közbeszerzési pályázatára azáltal, hogy a Magyar Posta levélpostai szolgáltatások tekintetében meglévő erőfölényét kihasználva - a Tpvt. 21.§ g) pontját megsértve, korlátozó típusú visszaéléssel - indokolatlanul megkülönböztető kedvezményfeltételeket alkalmazott, alkalmas volt a versenytársak hátrányos helyzetbe hozására és kiszorítására egy, a postai szolgáltatási piachoz szorosan kapcsolódó piacról (küldemény előállítási piac), mely piacon Magyar Posta is érdekelt (Tpvt. 21.§ j) pontjának megsértése). Mint az bizonyítást nyert, a postaköltség az összköltség jelentős részét teszi ki, így az e téren kínált többlet-kedvezmény versenyelőnyt jelentett az EPK számára. A magatartás eredménye - a pályázat megnyerése - a közbeszerzési eljárás megtámadása és felfüggesztése miatt közvetlenül nem, de közvetve realizálódott: a korábbi üzleti kapcsolatok alapján továbbra is a Magyar Posta végezte 2001. évben az ÉMÁSZ közbeszerzési eljárás tárgyaként megjelölt küldeményeinek előállítását, mivel a közbeszerzési eljárás elhúzódása miatt az ÉMÁSZ meghosszabbította a 2000. évre szóló szerződését a Magyar Postával

2. Az EPK szerződési gyakorlata a számlalevelekre biztosított kedvezmény tekintetében

• 81.

  A Magyar Posta a levélpostai tevékenység tekintetében meglévő erőfölényével visszaélve, nem következetes, de jellemző gyakorlatként olyan megkülönböztető gyakorlatot folytatott, amely alkalmas volt az ehhez a piachoz kapcsolódó küldemény előállítási piacon a Magyar Posta jelenlétének erősítésére, a küldemény előállítási piac többi szereplőjének a rovására.

• 82.

  A Versenytanács álláspontja szerint a Magyar Posta szerződési gyakorlata alapján megállapítható, hogy a számlalevelekre vonatkozóan nem alkalmazta következetesen a belső szabályzatban rögzített kedvezményrendszert. A vizsgálat rendelkezésére álló 2001-es évre vonatkozó szerződések közül három esetben a szerződések, explicit módon hátrányosabb kedvezményeket biztosítanak arra az esetre, ha a küldeményeket nem a Magyar Posta EPK üzeme állítja elő. Jellemző továbbá, hogy ha az EPK az előállító, akkor a biztosított százalékos kedvezmények a belső szabályzat szerinti táblázat megfelelő értékétől magasabbak, míg ha nem az EPK az előállító, akkor egyáltalán nem járnak vagy alacsonyabbak.

• 83.

  Kivételt az DDGÁZ illetve az OTP, a Matáv és a Pannon GSM jelent. A DDGÁZ esetében azonban megállapítható, hogy a tartós küldemény előállítási kapcsolat miatt vélhetően már nem volt érdeke a Magyar Postának kiemelt kedvezményeket biztosítania. A Matáv a kedvezménytábla szerinti értéket kapja, az OTP valamivel magasabb kedvezményt kap, mint a tábla szerint járna, viszont a havi mennyisége számottevően nagyobb, mint a tábla szerinti legnagyobb (nem zárt) intervallum kezdőértéke.

• 84.

  A MP szerint nem lehet megállapítani, hogy a nagyobb kedvezmény adását az EPK-ban történő előállításhoz kötötte volna a MP. Az alkalmazott kedvezmények ugyan eltérőek voltak néhány esetben az előírttól, azonban ez a verseny tisztaságát illetve szabadságát csekély mértékben veszélyeztette. A vizsgálat nem mutatta ki, hogy a kedvezményrendszer a küldemény előállítási piacon a piaci szereplők részesedését befolyásolta volna.

• 85.

  A Magyar Posta által előadottak szerint a biztosított kedvezmény mértéke a feladásra kerülő küldemények mennyisége és a postára adó/küldemény előállító által elvégzett előfeldolgozási jellegű tevékenységek alapján kerül meghatározásra. Ennek ellentmond a Magyar Posta a vonatkozó belső utasításaiból és a megvizsgált szerződések alapján megismert, számlalevelekre vonatkozó kedvezményrendszere. Az adható kedvezményeket a belső utasítás mennyiségi intervallumonként határozza meg, de nem határoz előfeldolgozáshoz kacsolódó feltételrendszert, ami alapján a kedvezmény mértéke pontosan beállítható, hanem csak a számlalevél-kedvezmények igénybevételének kötelező alapkövetelményként definiálja a számlalevél-termék paramétereit és a kötelező alap előfeldolgozottsági szintet. A küldemény előállítók ezeket az alapkövetelményeket és ezenfelül egyéb postai előkészítő tevékenységeket is képesek teljesíteni.

• 86.

  A szerződések szintén a mennyiséghez rendelve tartalmaznak egy kedvezmény mértéket, de a differenciálást, vagyis a belső utasításban "adható" kedvezményszázalékoktól való eltérést illetve az előállító személye szerinti megkülönböztetést nem támasztja alá az előfeldolgozottság, vagy más gyártási paraméterek szerinti követelményrendszer. Az egyes előfeldolgozási tevékenységek elvégzése nyilvánvalóan költséget jelent, ezt alátámasztja, hogy a Magyar Posta nyilatkozata szerint az ehhez kapcsolódó kedvezmények az élőmunka igény csökkentését célozzák. A Magyar Posta általános levélpostai kedvezményrendszerében, mely a számlalevelekre nem alkalmazható, ez meg is jelenik. A számlalevelekre vonatkozó kedvezményrendszerben viszont nem.

• 87.

  A számlalevél kedvezményrendszerben alkalmazott megkülönböztetést - sem az ÉMÁSZ szerződés estében sem a többi kifogásolhatónak talált szerződés esetében - nem indokolta küldemény előállítási, előfeldolgozási tevékenységekhez kapcsolódó, átlátható feltételrendszer illetve költség megtakarítás.

• 88.

  A Magyar Posta számlalevelekhez és a küldemény előállítók által előállított levelekhez kapcsolódó kedvezményeinek átláthatósága, egységessége és diszkriminációmentessége az alábbiak miatt nagy fontosságú.

• • -

    Gyakorlatilag egyedül a Magyar Posta képes komplex, vertikálisan integrált szolgáltatást nyújtani. A megrendelők számára egyértelmű előnyökkel jár, ha egy partnerrel szerződnek küldemények előállítására és kézbesítésre.

• • -

    A küldemény előállító vállalkozások csak a tényállásban kifejtett - egyértelmű hátrányokat jelentő - módon vállalhatnak komplex szolgáltatást. Egyébiránt a Magyar Posta és a küldemény előállítást megrendelő fél tárgyalókésségén együttműködési hajlandóságán és a megrendelő fél igényein múlik, hogy külön szerződésekben (a Magyar Posta és a megrendelő szerződik a küldeménytovábbításról annak díjairól és kedvezményeiről, míg a megrendelő és a küldemény előállító a gyártásról) rögzített árak összegében érvényesülhet-e a küldemény előállítás tekintetében meglévő versenyképességük, hatékonyságuk.

• • -

    A küldemény előállítás költségét nagyobb volumenű munkák esetében meghaladja a továbbítás költsége. Megkülönböztető kedvezmények esetében a nagyobb költség elemből adott kedvezmény-különbséget kell ellensúlyozni a kisebb költségelemet kitevő tevékenység - viszonylag nagyobb mértékű - hatékonyságnövelésével.

• • -

    A küldemény előállítási piacon jelentős kapacitás feleslegek találhatóak, melyek egyértelmű és erős ösztönzést jelentenek piacszerzésre.

• • -

    A piacon egy-egy megrendelés tartós előnyt, illetve hátrányt okozhat.

• 89.

  Elvi éllel fogalmazható meg, hogy az egyetemes szolgáltatások terheinek ellensúlyozására fenntartott szolgáltatások kiváltságait élvező egyetemes szolgáltató, kizárólagos joggal végzett szolgáltatásaihoz, és más piacok működéséhez, illetve más tevékenységek végzéséhez alapszükségletet jelentő postai hálózatához egyenlő feltételekkel kell hogy hozzáférést biztosítson a kapcsolódó versenypiaci szereplői számára.

• 90.

  A 2002-es módosítások kapcsán megjegyzendő, hogy jelenleg még nem megállapítható, hogy ez a kedvezményrendszer hogyan működik, illetve hogyan fog működni, és milyen szerződési gyakorlat társul hozzá. Önmagában a tény, hogy a kedvezményrendszer bizonyos elemeire bontva, bizonyos mértékben részletezve valóban nyilvános lett, elősegítheti a diszkriminációmentességet és átláthatóságot, bár az egyes egyedi, titkos szerződések lehetőséget adnak az indokolatlan (költségmegtakarítási szempontokat nélkülöző), csupán üzletpolitikai célokat szolgáló kedvezmények biztosítására. Az, hogy megszűnt a küldemény előállítási tevékenységhez (számlalevél) rendelhető kedvezmény kategória, előnyös lehet azért, mert a vizsgálat álláspontja szerint a számlalevélhez kapcsolódó kedvezményrendszer nem épült objektív, költségmegtakarításon alapuló feltételrendszerre és nem működött diszkriminációmentesen. Ugyanakkor veszélyekkel is járhat, mert - mint a kizárólag a küldemény előállítási tevékenységhez kötődő kedvezményfajta - indikátora volt a Magyar Posta ehhez a tevékenységhez rendelt kedvezményadási hajlandóságának és gyakorlatának, és ezáltal az ezzel a tevékenységgel kapcsolatos üzletpolitikájának, amire egy általánosabb, nem megfelelően strukturált és nem eléggé átláthatóan működtetett levélpostai kedvezményrendszer és az ez alapján létrejövő szerződéses gyakorlat kevésbé képes.

III.

A jogsértés szankciói és eljárási kérdések

• 91.

  Az eljárás alá vont a tárgyaláson kérte az eljárás szüneteltetését, tekintettel arra, hogy magatartása a piaci versenyt csekély fokban veszélyeztette és vállalta a jogsértő magatartástól való tartózkodást.

• 92.

  A Tpvt. 75. § (1) bekezdése szerint az eljáró versenytanács a hivatalból indult eljárás szünetelését akkor rendelheti el, ha a vizsgált magatartás a verseny szabadságát vagy tisztaságát csekély fokban veszélyezteti, és az eljárás alá vont ügyfél vállalja, hogy

• • a)

    tartózkodik e magatartás folytatásától, valamint

• • b)

    kárveszély esetén megteszi a kár megelőzéséhez szükséges intézkedéseket, vagy

• • c)

    megfelelő intézkedéseket tesz a már bekövetkezett jogsértés orvoslása érdekében.

• 93.

  A Versenytanács a kérelmet nem tartotta megalapozottnak. Az eljárás szünetelésére és így büntető-elrettentő szankció mellőzésére csak kivételesen kerülhet sor. A MP a postai alapszolgáltatások piacán törvényileg védett, az ország egész területére kiterjedő monopóliumot élvez. A jogsértő magatartások már megvalósultak, hatásukat kifejtették, a versenytársakat ért hátrányt a MP nem kompenzálta. Sem az eljárás alá vont piaci súlya, sem a magatartás jellege nem volt olyan csekély fokú, ami indokolta volna az eljárás szünetelésének elrendelését.

• 94.

  Ezért a Tpvt. 77. § (1) bekezdése alapján az eljáró versenytanács megállapította a magatartás törvénybe ütközését és megtiltotta a törvénybe ütköző magatartás további folytatását, valamint bírságot szabott ki. A bírság összegének megállapításakor a Versenytanács különösen a Tpvt. 78. § (2) bekezdésében felsorolt szempontokat mérlegelte. Ezek közül alapvető fontosságot tulajdonít a verseny veszélyeztetettségi fokának (az adott versenykorlátozás elvi hatása a versenyre) és a jogsértés piaci hatásának (különösen a felek piaci helyzete, a fogyasztók mekkora köre érintett, termék gazdasági jelentősége). Kisebb súllyal, de külön értékelte a Versenytanács a fél attitűdjét (pl. tett-e a sérelem orvoslása érdekében lépéseket, eljárás alatt tanúsított magatartása). Az ily módon számított bírság alapösszeget jelen esetben nem volt indokolt a jogsértés egy éves időtartama alapján módosítani.

• 95.

  Mivel a jogsértés a küldemény előállítási piacot érintette, az Elektronikus postaközpont 2001. évi árbevételét vette viszonyítási alapul a Versenytanács. A versenytársak ellen irányuló, korlátozó típusú erőfölénnyel való visszaélés a verseny veszélyeztetettsége szempontjából alapvetően súlyos jogsértésnek minősül. A MP tevékenysége az ország egészét lefedi, így a jogsértés országos kiterjedésű volt. Tekintetbe kellett venni azonban azt is, hogy a kedvezmény alkalmazása nem volt minden egyes szerződésnél bizonyítható. Súlyosbító körülményként kellett értékelni, hogy a Magyar Posta az állam által biztosított monopol helyzetével élt vissza, enyhítő körülményként pedig azt, hogy nem volt megállapítható a küldemény előállítási piac struktúrájának - a Magyar Posta magatartása következményeképpen történő - jelentős mértékű átalakulása. A fél attitűdjének értékelése során figyelembe kellett venni a MP stratégiai anyagait, amik a magatartás tervezettségét mutatják; a MP 2002-ben a jogszabályi környezet változása miatt módosította kedvezményrendszerét, amely a nagyobb nyilvánosság miatt jobb átláthatóságot ígér, de a diszkriminációmentesség biztosítottsága nem megállapítható, ezért a Versenytanács a jogsértés folytatása, az okozott hátrány helyrehozása szempontjából semlegesnek ítélte meg az eljárás alá vont magatartását.

• 96.

  A határozat elleni jogorvoslatot a Tpvt. 83. §-a biztosítja.

Budapest, 2002. október 17.