Gazdasági Versenyhivatal

Vj-127/2001/uv

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a Raffinerie Tirlementoise S.A. Financiere-Franklin Roosevelt S.A.S. feletti irányításszerzés engedélyezésére irányuló versenyfelügyeleti eljárásban elfogadta a következő

határozatot

A Versenytanács megállapítja, hogy a 127/2001/71. sz. határozatában megállapított előzetes feltétel nem teljesült, és a kérelmező a kérelmezett ügyletet az előzetes feltétel teljesülése előtt végrehajtotta.

A Versenytanács 127/2001/71. sz. határozat rendelkező részének 1-2. pontjait a következőképpen módosítja:

• 1.

  A Versenytanács a kérelmezett ügyletet azzal engedélyezi, hogy a kérelmező köteles e határozat kézhezvételétől számított [...] belül az Eastern Sugar Rt. (kabai cukorgyár) feletti közös irányítási jogát megszüntetni.

• 2.

  Amennyiben az 1. pont alapján a kérelmező vagy vele irányítási kapcsolatban álló más vállalkozás szerez egyedüli irányítást az Eastern Sugar Rt. felett, úgy köteles e határozat kézhezvételétől számított [...] belül harmadik, tőle független vállalkozásnak egyedüli irányítást engedni.

• 3.

  A kérelmező köteles a határozat kézhezvételét követően minden hónap 30-ig - első alkalommal 2003. augusztus 30-ig - beszámolni a kötelezettségek teljesítése érdekében tett lépéseiről és azok eredményéről."

A határozat ellen annak kézhezvételétől számított 30 napon belül a Fővárosi Bírósághoz címzett, de a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtandó keresetnek van helye.

Indoklás

Előzmények

• 1.

  A GVH Versenytanácsa 2002. március 21-i határozatában azzal az előzetes feltétellel engedélyezte a belga Raffinerie Tirlemtoise-nek (RT) a francia Financiere-Franklin Roosevelt SAS (FFR) fölötti irányítás szerzését, hogy az FFR által irányított Saint Louis Sucre (SLS) rész-irányítása alatt álló Eastern Sugar BV magyar leányvállalata, az ES Cukoripari Rt. feletti irányítási jog átszáll a Tate & Lyle csoportra.

• 2.

  A határozatban a GVH magyar cukorpiacon közös erőfölény erősödését állapította meg. Az indokolásból kitűnően a Südzucker csoport vállalkozásai nem szerezhetnek a kabai cukorgyár felett sem egyedi, sem közös irányítást. Egy lehetséges, ES BV-t érintő átszervezési modell szerint a kabai cukorgyár feletti egyedüli irányítás oly módon kerülhetne a Tate & Lyle kezébe, hogy az SLS minden részvényét eladja (tehát kisebbségi részvényes sem lesz).

• 3.

  Az indokolás (is) világossá tette, hogy az engedély csak a feltétel teljesülésével válik hatályossá, megadottá. Az indokolás - hivatkozva a Tpvt. megfelelő rendelkezésére - utal a határozat módosításának lehetőségére.

Az utóvizsgálat során feltárt fejlemények

• 4.

  A határozat meghozatala óta történt eseményeket a kérelmező és a Tate & Lyle nyilatkozati alapján a vizsgáló utóvizsgálati jelentésben foglalta össze. Összefoglalóan elmondható, hogy voltak az ES BV két tulajdonosa között tárgyalások, de eredményre nem vezettek.

• 5.

  Az utóvizsgálat keretében bebizonyosult továbbá, hogy a Versenytanács határozatának ellenére az RT irányítja az FFR-t, így közvetett módon befolyásolja a Südzucker csoport a kabai cukorgyárat. A kérelmező is elismerte, hogy az Európai Bizottság határozata után megvalósította a külföldi tranzakciót. Azt is állítja ugyan, hogy a magyar viszonylatban semmi olyat nem tett, ami irányítási tartalmú aktusnak lenne minősíthető. Ezzel szemben az alaphatározatban feltártak szerint vitathatatlan tény, hogy

• • -

    az Eastern Sugar BV irányítja a kabai cukorgyár működését,

• • -

    az Eastern Sugar BV-t közösen irányítja a Saint Louis Sucre és a Tate& Lyle,

• • -

    a Saint Loius Sucre a szintén francia FRF irányítása alatt áll,

• • -

    a Südzucker irányítja a belga Raffinerie Tirlementoise-t,

• • -

    a Raffinerie Tirlemenoise pedig ténylegesen gyakorolja az irányítást az FRF felett (ez a kérelmezett ügylet),

• • -

    melyekből logikusan adódik, hogy az irányítási láncolat folytonos, így az annak csúcsán levő Südzuckert semmi nem akadályozza abban, hogy irányítási jogát az Eastern Sugar Rt. felett érvényesíthesse.

• 6.

  Az utóvizsgálat keretében beszerzett nyilatkozatokból kitűnik, hogy a határozat meghozatala óta eltelt időben több igazgatósági ülésre is sor került, amelyek közvetlenül vagy közvetve érintették az önálló érdemi döntéshozatali kompetenciával nem rendelkező kabai cukorgyárat.

• 7.

  Azzal, hogy a kérelmező végrehajtotta a kérelmezett tranzakciót, engedély nélküli összefonódást valósított meg. A Versenytanács e jogsértést nem tudja bírság kiszabásával szankcionálni, mivel a Tpvt. alapján bírságot csak az engedélykérés elmulasztása esetében lehet kiszabni.

A határozat módosítása

A módosítás törvényi előfeltételei

• 8.

  A Tpvt. 32. § (2) szerint a feltételes határozatot módosíthatja a Versenytanács, ha a kérelmező a feltételnek nem tudott eleget tenni és a mulasztás neki fel nem róható okból következett be.

• 9.

  Jelen esetben a Versenytanács megállapíthatónak tartja, hogy a kérelmező folytatott tárgyalásokat a feltétel teljesítése érdekében, de az előzetes feltétel nem teljesült. A nyilatkozatok nyomán kitűnik, hogy e tárgyalások intenzitása és formája (pl. írásos dokumentumok hiánya) az eltelt mintegy időtartam hosszára tekintettel is lehetett volna intenzívebb. A Versenytanács azonban nem tartotta indokoltnak a módosítási lehetőség kizárását. Mérlegre tette azt is, hogy a tranzakció külföldön, más országokban bejegyzett vállalkozások között jött létre, illetve hogy az ES BV másik tulajdonosa nem feltétlenül érdekelt az irányítás megszerzésében. A kérelmező az utóvizsgálat legutolsó szakaszában a bírságoló határozat miatt felvetette a feltétel módosításához szükséges törvényi feltételek hiányát. A Versenytanács álláspontja ezzel szemben a következő. Az utóvizsgálat során a kérelmezővel szemben kiszabott bírság indoka az volt, hogy a GVH kérésére - a Versenytanács megítélése szerint - pontatlan, félrevezető választ adott a kabai cukorgyár irányításában való közreműködése vonatkozásában. E bírságoló határozat létéből nem következik, hogy a kérelmező rosszhiszeműsége a feltétel nem teljesítése terén megállapítható volna.

  A módosítás előzményei

• 10.

  Az utóvizsgálati eljárásban a Versenytanács 2003. február 28-án megküldte a kérelmezőnek azt a határozattervezetet, amelyet akkori ismeretei alapján elfogadni tervezett. A 2003. március 28-án tartott tárgyaláson a kérelmező részletesen ismertette az időközben bekövetkezett piaci változásokat, amelyek megítélése szerint az ügyet új megvilágításba helyezik és okot adnak az eredeti határozat feltétel nélküli engedélyt adó megváltoztatására.

• 11.

  A Versenytanács kérésére a kérelmező ezt követően írásban is beadta érvelését, illetve további tényfeltárást folytatott a következő körben:

• • -

    áttanulmányozta a Cukoripari Egyesülés Gazdasági és Közlekedési Minisztériumhoz intézett, védintézkedés bevezetése tárgyában született kérelmét (2003. április 11.)

• • -

    kikérte az EU Bizottság Verseny Főigazgatóságának véleményét (április 22-i válaszlevél.)

• • -

    kikérte a Nordzucker gyárak, az Eastern Sugar Cukoripari Rt. és a Magyar Cukor Rt. (Agrana csoport) álláspontját

• • -

    kérdéseket intézett a jelentősebb méretű kiskereskedelmi áruházakhoz

• • -

    megkereste a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumot.

• 12.

  A tényfeltárás alapvetően két dologra irányult:

• • -

    Történt-e a magyar cukorpiacon az elmúlt évben jelentős, a módosítani kért határozat alapjait érintő piaci struktúra változás?

• • -

    Jár-e a jövőre bekövetkező EU-csatlakozás olyan piaci átrendeződéssel, amely a módosítani kért határozat alapjait érinti?

• 13.

  A Versenytanács 2003. június 23-án tárgyalást tartott, amelyen azonban nem született döntés az ügyben. Jelen határozatot a Versenytanács június 30-án, az ügyfél kérelmére tárgyaláson kívül hozta meg.

Az import térnyerése

Tények

• 14.

  A korábban jellemző 500-1500 t/hó cukorimport 2002. decemberben meghaladta a 3.300 tonnát, 2003. februárban a 4.400 tonnát. Az elmúlt évek trendje folyamatos, az import évről évre egyre jelentősebb szerepet játszik a hazai értékesítésben. Az import részaránya a hazai piacon, cukorgazdasági évek szerint a következőképpen alakult: 1999-2001 között 1-1,6 % között, 2001/2002-ben 4,02 %, 2002/2003-ban 10,68 %. 2003. januárban az import részesedése 21 %, februárban 26 % volt.

• 15.

  Az import növekedése a magyar cukorgyárak értékesítésének rovására történik. A 2002-2003-as cukorgazdasági év (mely július 1-től számítandó) első nyolc hónapjában a hazai ipar 192.061 tonnát tudott belföldön értékesíteni, ami a megelőző év azonos időszakához képest 18 %-os csökkenést jelent.

• 16.

  Az alapvám 68 %, a pótvám mértéke jelenleg 28 Ft/kg, ezzel a teljes vámterhelés mértéke kb. 114 %. Ez jelentősen elmarad az EU cukoriparának védelmi színvonalától, ami 220-230%-os vámterhelésnek felel meg.

• 17.

  2002. második felétől a világpiaci cukorárak csökkentek, a forint felerősödött, így az importcukor küszöbára az egy évvel korábbihoz képest 15-20 %-kal csökkent. A hazai gyártóknak az FVM által meghatározott 147 Ft-os kristálycukor irányárral szemben az importcukor bekerülési ára 2002. decemberben 125 Ft/kg szintre csökkent (a 2002-es év átlagában 137,7 Ft/kg).

• 18.

  A kiskereskedelemben több importból dolgozó csomagoló vállalkozás jelent meg.

• 19.

  Az import károkozása miatt a Cukoripari Egyesülés (CIE) védintézkedést kért, melynek meghozatalát a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium támogatja.

Az ügyfél álláspontja

• 20.

  A kérelmező az utóvizsgálat során elsősorban annak bizonyítására tett kísérletet, hogy a magyar cukorpiac időközben olyan változásokon ment keresztül, illetve olyan változások előtt áll, amelyek miatt az ügylet minden megkötés nélkül engedélyezhető. A magyar cukorpiac véleményük szerint megtámadható, ezt mutatják a 2002. év és a 2033. év első félévének eseményei. Az import kétségtelenül a hazai cukor versenytársa, melynek piaci részesedése hónapról hónapra növekedett. A 2003-ban a várható belföldi cukorfelhasználás 25-35 %-át teszi ki az import. A hazai gyártók nem megkerülhetetlen partnerek. Az import korábbi években tapasztalt szezonalitása alapján azt lehet valószínűsíteni, hogy a főszezonnak számító május-október időszakban az eddiginél is lényegesen nagyobb import áramlik az országba.

• 21.

  Az import cukron realizálható jelentős haszon főleg a kereskedelemben csapódott le, a fogyasztói árakban érdemi csökkenés nem következett be. Ez igazolja azon korábbi álláspontjukat, mely szerint a kiskereskedelmi forgalomban a verseny nem a cukoripari szereplők (termelők) számától, hanem egyéb tényezőktől függ. A belföldi gyártók számos esetben már csökkentett áraikat sem tudják elfogadtatni a fontosabb kiskereskedelmi vevőikkel. Importált cukrot forgalmaz az Interspar, a Match, a Penny Market, a Profi, az Auchan, a Cora és a CBA hálózatok. A kevésbé igényes csomagolású import cukor polci árszínvonala nem tért el jelentős mértékben a hazai gyártású cukortól. Várható, hogy a kiskereskedelmi láncok saját márkás cukor forgalmazására térnek át, ami szintén negatívan érinti a magyar beszállítók helyzetét. Információik szerint a 139 Ft-ért beszerezhető import cukrot vidéki CBA üzletekben 189 Ft-ért árusítják.

• 22.

  A hazai szabályozásból az következik, hogy az állami szabályozás a cukoripart szigorú korlátok közé szorítja a megtermelendő mennyiség és a nyersanyagár tekintetében. A cukoripar a külső piaci hatásokra nem tud ezért érdemi kínálati választ adni, versenyképességének biztosítása kizárólag a termelési hatékonyság további növekedésével oldható meg.

• 23.

  A hazai cukorgyárak piacvesztésének további okai a következők:

• • -

    a konzervgyártás visszaesése

• • -

    a feldolgozott élelmiszeripari termékekben importált oldott, színezett vagy bekevert cukor (cukorszirup, kakaópor, gyümölcslé koncentrátum) mennyiségének növekedése

• • -

    a magas cukortartalmú félkész termékek importjának növekedése.

A CIE piacvédelmi kérelme

• 24.

  A magyar cukorimporton belül meghatározó súlyú országok Lengyelország, Szlovákia, Csehország és az EU.

• 25.

  Az importcukor által gerjesztett túlkínálat gátló hatású a hazai cukorárak EU konvergenciájára nézve is, hiszen a hazai gyártelepi cukorára (140 ezer Ft/tonna) jelentősen elmarad az EU áraitól (160-170 ezer Ft/tonna). Az importcukor miatt a hazai társaságok 2003 első felében árcsökkentésre kényszerülnek, jóllehet az EU árait közelítő belföldi árszint szükséges a gyárak modernizációjához. Az elkövetkező 13 hónapban ez mintegy 5 milliárd Ft-os árbevétel kiesést jelent az ágazatnak - ennek több mint felét a cukorrépa termelők fogják elszenvedni.

• 26.

  A CIE azt kéri, hogy ha lesz kedvezményes kontingens, annak mértéke az 1999-2001-es évek import szintje alapján kerüljön meghatározásra, ami éves szinten kb. 10,5 ezer tonnát jelentene. Ennek kihasználásába javasolják beszámolni a 2003-ban már behozott cukormennyiséget.

A hazai cukorgyárak helyzete

• 27.

  A hazai cukorgyárak a korábbi évekhez képest jelentős visszaeséssel számolnak. A korábbi nyereséges éveket követően a 2003-as üzletmenetükben veszteséggel számolnak. Költségtakarékos gazdálkodást, a megkezdett beruházások visszafogását tervezik, a karbantartási költségek csökkentésére kerül sor. A kabai cukorgyár szerint javítani kell a termelékenységet, emelni az élőmunka hatékonyságát, csökkenteni az energiafelhasználást.

A kiskereskedelmi láncok nyilatkozatai

• 28.

  A GVH által megkeresett kiskereskedelmi láncok nyilatkozatai alapján a következő kép rajzolódik ki. Mindegyik kereskedőlánc kapcsolatban áll egy vagy két hazai cukorgyárral, saját márkás cukrot nem forgalmaznak. 2002-ben kisebb, 2003-ban jelentős mennyiségben forgalmaznak importból származó, alapvetően Lengyelországban termelt cukrot. A magyar cukorgyártókkal szemben fizetési határidőik, egyéb kondíciók nem változtak jelentősen az elmúlt években. A cukron mérsékelt haszonra tesznek szert. Az import cukor olcsóbb bekerülési ára a fogyasztóknak kínált olcsóbb ár mellett lehetővé teszi számukra is a némileg magasabb - de még mindig nem kiugró méretű - árrést. Álláspontjuk szerint a vásárlóknak nem a cukor eredete, hanem ára az elsődleges szempont. Van olyan kereskedő lánc is, amely véleménye szerint a beszerzési forrásokról való döntéskor az ár mellett fontos figyelembe venni más szempontokat is, mint a minőség tartós biztosítása, promóciós támogatások, reklamációkezelés minősége.

• 29.

  Az egyik kereskedő lánc emlékeztetett arra, hogy tavaly májusban egy kg. Csillám cukor 184 Ft. volt, ma 179, miközben az import cukrot 169-175 Ft-ért lehet kapni.

• 30.

  Az egyik kereskedő lánc véleménye szerint a magyar cukorgyárak nem a piachoz igazodva alakítják ki áraikat, hanem "ármegállapítással" próbálják befolyásolni a magyar piac cukor árát. Meglátása szerint az elmúlt három évben a magyar cukoripar folyamatosan egyeztetett mértékben és időpontban emelte a fehér kristálycukor árát.

Változások az EU csatlakozás időpontjától

Tények

• 31.

  Az FVM-től kapott tájékoztatás szerint az EU a fehér cukorra alkalmazott intervenciós ára 631,9 EUR/tonna, amely 2006. június 30-ig érvényes (1260/2001/EK tanácsi rendelet). A kvótán belül megtermelt cukrot az EU tagállamok kötelesek minimálisan ennyiért felvásárolni. Ez az ár csak minimálisan haladja meg a jelenlegi hazai 145-147 ezer Ft/tonna gyártelepi árat. Az FVM információi szerint a gyártelepi piaci ár 680-700 EUR/tonna az EU-ban (166-172 ezer Ft), amely 10-15%-kal magasabb a mostani gyártelepi árnál.

• 32.

  A csatlakozást követően jelentősen nőnek a hazai gyártók költségei, mivel a gyártó minimálisan 46,72 EUR/tonna ("A" kvótás cukor), vagy 32,42 EUR/tonna ("B kvótás cukor") árat köteles fizetni a cukorrépa termelőnek. Az ár attól függ, hogy a cukorrépából milyen kvótába sorolt cukrot állítanak elő. Az A és B kvóta nem a minőségre utal, hanem a termelők által fizetendő termelési illeték kiszámításának alapja. A magyar kvótának csupán 0.3 %-a B kvótás cukor, így jelentősége az A kvótának van. 2002-ben 8.800 Ft-ot fizettek tonnánként, EU tagságunkat követően minimum 11.400 Ft-ot kell adni a répáért. Az FVM szerint e költséget csak kis mértékben tudja a cukoripar tovább hárítani a kereskedelemre, a fogyasztókra.

• 33.

  Az FVM szerint nem valószínű, hogy a cukor kiskereskedelmi ára meghaladná a 200 Ft/kg szintet. Nem valószínű, hogy a hazai piaci árak jelentősen meghaladnák majd az intervenciós árat. Ennek oka, hogy a térségben a kvótán belüli termelés is felesleget fog eredményezni.

• 34.

  A cukor szabadon mozoghat a tagországok között. A szabályozás nem tiltja, hogy a nemzeti kvótacukrot a gyártó egy másik tagállamban értékesítse. A hazai piacon el nem adható kvótacukort vagy egy másik tagállamban kell eladni vagy közösségi támogatással exportálni (ennek árbevétele a támogatással együtt is 10-15 %-kal elmarad a közös piaci árbevételtől).

• 35.

  Magyarországra is kiterjed az EU által korábban megkötött szabadkereskedelmi megállapodások hatálya, az azokban biztosított kedvezményeket a magyarországi beléptetés esetén is érvényesülnek. Ilyen megállapodás az EU és a volt Jugoszlávia utód államai (Szerbia, Horvátország, Bosznia és Macedónia) közötti Nyugat-Balkán Megállapodás. A vámmentes cukorimport elsősorban Ausztria, Németország, Görögország és Olaszország piacaira került: az import 2002-ben 200 ezer tonna fölé ugrott, lényegében a nulláról, 2003-ban május 7-ig 155,6 ezer tonna cukor érkezett az EU-ba (104,8 ezer tonna szerb, 45,6 ezer tonna horvát cukor). Az FVM szerint csatlakozásunk után, a szabályozási feltételek változatlansága esetén Magyarországra fog "ömleni" ez a folyamatosan növekvő cukormennyiség, mivel a szerb és horvát gyárak a magyar határ közelében találhatók.

• 36.

  Az EU Bizottság tanulmányozza a szabályozás átgondolását 2006-tól.

Az ügyfél álláspontja

• 37.

  A magyar és a 2006-ig érvényben levő EU szabályozás alapvetően megfelel egymásnak. Az eltérés abban áll, hogy az EU hatékony piacvédelme lehetővé teszi, hogy cukor csak preferenciális megállapodás keretében és ellenőrzött mennyiségben kerüljön az egységes piacra. Így tudják évtizedek óta biztosítani a belföldi piac zavartalan ellátását és a vertikum jövedelmezőségét.

• 38.

  Az ügyfél szerint az EU-ban a cukorárak magasak és stabilak, az intervenciós ár felett 8-12 %-os sávban alakulnak.

• 39.

  A csatlakozást követően a magyar piacon a teljes európai (EU-s) cukoripar konkurenciájával kell hogy számoljanak. Logisztikai költségek (3-5 Ft/kg) alapján arra lehet számítani, hogy érdemi konkurenciát Ausztria, Szlovákia, Szlovénia, Csehország, Lengyelország és Németország fog jelenteni. A cukor legalább 300 km-es körön belül gazdaságosan szállítható. E tagállamok jelentős kvótacukor-többlettel rendelkeznek, melyet érdekükben áll elsősorban más EU-tagállamokban eladni.

• 40.

  Számos új piaci szereplő is meg fog jelenni: Lengyelországban, Csehországban, Szlovákiában és Magyarországon csaknem 100 cukorgyár működik, melyek többsége, a hozzá tartozó kvótákkal egyetemben nem EU-s szakmai befektetők kezében van. Egy ilyen sokszereplős piacon természetesen fel sem merülhet az oligopolisztikus interdependencia, illetve az ezen alapuló közös erőfölény. A tagállamok közötti élénk cukorforgalomra leginkább a közép-európai régióban kell számítani.

• 41.

  Az ipari cukorfelhasználók tőkeerős nemzetközi cégek, számukra nem probléma külföldről beszerezni a cukrot.

• 42.

  Magyarország fokozottan ki lesz téve a nyugat-balkáni vámmentes cukorimportnak, több tízezer tonnás, a hazai cukorfogyasztás 10-20 %-át kitevő cukorimportra lehet számítani. A jelenlegi magas EU árszint nem lesz tartható, erős árversenyre lehet számítani Magyarországon. Tudni kell, hogy Szerbia-Montenegró és Horvátország egyetlen EU-s közvetlen szomszédja Magyarország lesz.

• 43.

  Amennyiben nagy mennyiségű eladatlan kvótacukor halmozódik fel, úgy exporttámogatásra vagy intervenciós felvásárlásra lesz szükség.

• 44.

  A közösségi szabályozás reformja következtében megszűnhet a nemzeti kvóták intézménye, cél a többlettermelés megszüntetése, megszűnik az exportvisszatérítés, csökken az intervenciós ár, csökken a vám. Az EU cukortermelése a jövőben csökkenni fog, a régiók közötti hatékonysági verseny kiéleződik. A kevésbé hatékony cukorgyártó régiókban a működés veszteséges lesz, ezért hosszú távon a régiókban megszűnik a termelés. Ha nem készül fel e változásokra a magyar ipar, akkor középtávon számolni kell a teljes hazai répacukor vertikum megszűnésével.

• 45.

  Igaz, hogy van olyan EU tagállam, amely Magyarországhoz hasonló méretű és hasonló számú cukortermelő vállalkozás létezik. Ilyen Portugália, amely azonban nettó cukorimportőr és Belgium, ahol azonban jóval nagyobb kapacitásúak, modernebbek a gyárak.

A CIE piacvédelmi kérelméből nyert információk

• 46.

  Az EU cukortermelői biztosan számíthatnak a kvótának megfelelő piaci értékesítésre és ennek alapján nagy biztonsággal szerződhetnek nyersanyagot.

• 47.

  A nagy import mögött az állhat, hogy nagy megtérülést ígér az EU csatlakozáskor bekövetkező egyszeri belföldi áremelkedés reménye. Az EU-ban a garantált cukor intervenciós ára 631,9 EUR/tonna, ami kb. 155 Ft/kg-ot jelent. A gyártelepi cukorárak azonban valamennyi tagországban 8-12%-kal az intervenciós ár fölött szóródnak. Joggal feltételezhető tehát, hogy a belépést követően Magyarországon 160-170 Ft körül fog mozogni a gyártelepi ár.

• 48.

  A magyar országkvóta alapján megengedett készletszint mintegy 210-220 ezer tonna lesz, az e fölötti mennyiséget kormányzati támogatás nélkül exportálni kell.

A Nordzucker gyárak véleménye

• 49.

  A Nordzucker csoport érdekeltségébe tartozó magyar vállalkozások (Szolnoki Cukorgyár Rt., Szerencsi Cukorgyár Rt. és a Mátra Cukor Rt.) véleménye szerint az EU szabályozás életbe lépését követően, 2005-től várható, hogy stabilizálódik a cukorágazat jövedelmi pozíciója.

Az EU Bizottság álláspontja

• 50.

  Az utóvizsgálat során a Versenytanács levélben megkereste az EU Bizottság Verseny Főigazgatóságát is, kérve az utóbbi időben cukorpiacon lefolytatott fúziós eljárásokban szerzett tapasztalatok átadását. Válaszukban kifejtették, hogy nem látnak okot arra, hogy a közeljövőben változtatni kellene a nemzeti vagy országon belüli földrajzi piacmeghatározási gyakorlaton. Nem valószínű, hogy nemzetek fölötti vagy európai cukorpiacról lehetne beszélni. Ennek fő oka a nemzeti szintű kvótarendszer létezése. A tagállamok közötti cukorforgalom nagysága alacsony.

• 51.

  Az EU tagságot követően magasabbak lesznek a vámok a magyar szinthez képest, ami az import csökkenésével járhat - bár ezt nehéz előre tisztán látni.

• 52.

  A WTO tárgyalások kimenetel bizonytalan, nem vehető figyelembe egy jelenleg folyó verseny eljárásban.

Hatékonysági szempontok

Tények

• 53.

  Az utóbbi évtizedekben jelentős koncentrációs hullám zajlott le Európában.
  Jelenleg a következők az ország/vállalat arányok:
  1 vállalat: Ausztria, Dánia, Finnország, Svédország, Írország és Görögország (vállalatonként 3 gyár működik, Görögországban 5)
  2 vállalat: Egyesült Királyság és Hollandia (7, ill. 5 gyár)
  3-4 vállalat: Spanyolország és Portugália (14, ill. 4 gyár)
  6-7 vállalat: Belgium, Németország (9, ill. 29. gyár)
  9 vállalat Olaszországban (20 gyár)
  13 vállalat Franciaországban (36 gyár).

• 54.

  A CIE kérelmében foglalt adatok szerint a hat magyar gyár napi répafeldolgozó kapacitása 41 ezer tonna. 3-3,2 tonna nyersanyag szükséges a 400 ezer tonnás EU-s országkvóta megtermeléséhez. Az elmúlt években a belföldi piac csökkenése miatt nem került sor a kapacitások teljes kihasználására: 2001-ben 69, 2002-ben 64 napos volt a kampány. 2002-ben 71 %-os volt a kapacitáskihasználtság.

• 55.

  A CIE adatai szerint 1999 és 2002 között 29 %-kal csökkent a cukoriparban foglalkoztatottak száma. 2002-ben számuk 1.585 fő volt.

Az ügyfél álláspontja

• 56.

  Az európai események azt mutatják, hogy a méretgazdaságosság által elérhető hatékonyság javulás a termelés erőteljes koncentrációjával volt elérhető.

• 57.

  Az EU gyárak átlagos répafeldolgozási kapacitása napi 10.300 tonna, Magyarországon ez az érték 6.190 tonna (EU átlag 60 %-a), ami magasabb fajlagos költségeket eredményez. Magyarországhoz hasonló cukortermelési kapacitással rendelkező tagállamokban a cukorgyártás jellemzően egy kvótajogosult társaság kezében van.

• 58.

  A magyar cukorpiac versenyhelyzetét az egységes európai cukorpiacon kizárólag a termelési hatékonyság további javításával lehet biztosítani. A termelési hatékonyság központi eleme a méretgazdaságosság: nagyobb kapacitású gyárban lényegesen alacsonyabb fajlagos munkaerő és energia költségek érhetők el - a nyersanyag költség mellett ez a cukorgyártás két legfontosabb költségtényezője.

• 59.

  A magyar gyárak fajlagos energiaigénye másfélszerese az európai gyárakénak, ráadásul itt a legdrágább az energia egész Közép-Európában. Csehországban és Lengyelországban az energia ára a magyar árszínvonal felét teszi ki. Ezt a tetemes versenyhátrányt kizárólag a fajlagos energiaigény visszafogásával, azaz a termelés további koncentrációjával lehet ellensúlyozni.

• 60.

  A feldolgozóipari bruttó bérek magasabbak, mint a régió csatlakozás előtt álló országaiban. A cukorgyártás munkaerőköltsége a fajlagos munkaidő szükséglet csökkentésével fogható vissza.

• 61.

  A koncentráció a hatékonyság javulását a know-how transzferen keresztül is előmozdíthatja, továbbá kihat a disztribúció hatékonyságára és a termékskála alakulására is. Példa Ausztria, ahol az egyetlen cukorgyártónak többféle terméke van a piacon, mint a három magyarországi érdekcsoportnak együttesen.

• 62.

  Cél az EU szintet jelentő napi 10 ezer tonnás feldolgozó kapacitás elérése. Ez Magyarországon a jelenleg működő 6 cukorgyár helyett 3-4 modernizált, nagy kapacitású gyárat jelenthet. A cukorrépa termesztő körzetek racionalizálására is szükség van, mert a jelenlegi 6 gyáras struktúrában egyrészt számos átfedés van a körzetek között, másrészt kevésbé alkalmas területeken is folytatnak répatermesztést.

Az FVM véleménye

• 63.

  A minisztérium szerint nem lehet arra számítani, hogy hosszú távon megmarad a jelenlegi 6 gyár. A magyar kvótát akár 3-4 korszerű gyár is le tudná gyártani. A gyárbezárás "értelemszerűen magával hozza a tulajdonosi kör szükségszerű koncentrációját." A legtöbb tagállamban 1-2 szereplős a cukorpiac, így nem valószínű, hogy Magyarországon is hosszú távon fennmaradhat a jelenlegi állapot.

A Nordzucker gyárak véleménye

• 64.

  Véleményük szerint az eddigi piaci struktúra nem tartható fenn hosszú távon. Tekintettel a relatív kis piacnagyságra, az EU tagság után előálló verseny-nyomásra, "középtávon nem lesz három piaci szereplő abban a helyzetben, hogy piacképesen működjön. Egy ilyen struktúra hatékonysági szempontból tekintve nem képviselhető, és veszélyezteti a magyarországi cukoripar további egzisztenciáját." "Bölcsebbnek" tartják a két, hatékonyan működő, hasonlóan erős versenyfél konstellációt. Egy ilyen struktúra kialakulásához járulna hozzá az Eastern Sugar közeledése a Südzucker csoporthoz. A jelenlegi kiegyensúlyozott erőviszony a Südzucker és a Nordzucker között addig tartható, amíg a Südzucker-rel az ES-ban a T&L vagy egy másik üzlettárs áll szemben.

A Versenytanács álláspontja

Az import térnyerése és az EU tagság hatásai

• 65.

  2003. év első felében nagy mértékben megugrott a kristálycukor importja, jelentős piaci részesedésre szert téve. A jelenlegi nagy importot a Versenytanács átmeneti jelenségnek tekinti. Megjegyzendő, hogy a Cukoripari Egyesülés kérelme is spekulációs célzatú (pl. túlzott készletektől való megszabadulást célzó) importról tesz említést, amit a magyar cukorgyárak rövid és nem pedig hosszú távon tekintenek veszélyforrásnak. Ezzel csengenek egybe azon cukoripari nyilatkozatok, amelyek átmeneti - igaz súlyos - problémáról számolnak be és az EU csatlakozástól a piac megnyugvását, kiszámíthatóvá válását várják.

• 66.

• 67.

  Az erősödő, valószínűleg nagyságrendjében átmenetinek tekinthető import kettős hatással lehet az oligopol piacra: egyrészt erősítheti az oligopólium tagjainak érdekközösségét, ezáltal erősítve a meglevő közös erőfölényt, másrészt csökkenti az oligopólium piaci súlyát. Tény ugyanakkor, hogy még 20-25%-os, több forrásból származó import esetén is a piac jelentős részét fedik le a magyar gyártók.

• 68.

  Megjegyzendő továbbá, hogy a kormány minden bizonnyal védintézkedést fog életbe léptetni, melynek hatására az import nem fog további ütemben növekedni, sőt, várhatóan drasztikusan visszaesik. Ilyen intézkedés hiányában is átmeneti jelenségről van azonban szó, amely kevesebb mint egy éven belül megoldódik. Az összefonódás jövőbeni hatásainak értékelését így elsősorban az EU tagság utáni állapot determinálta.

• 69.

  A Versenytanács szerint az EU-tagságot követően nem lehet pontosan előre látni, hogy mekkora lesz az importverseny szerepe. Tekintettel azonban az EU cukorrendtartás alapelveire, nem várható, hogy az olyan mértéket érjen el, ami a magyar cukorpiac döntően magyar cukorgyárak által történő ellátását alapjaiban rendítené meg. A magyar gyárakat üzemeltető vállalkozásoknak a belső piac beszűkülése esetén sem kell tönkremeneteltől tartaniuk, mert a megtermelt cukrot exportálhatják, így bevételük minden évben jól előre tervezhető lesz. Ebből kifolyólag nem kerülnek a cukrot vevőkkel szemben kiszolgáltatott helyzetbe, nem kell minden áron (értsd: az exporttal elérhető árnál olcsóbban) a hazai piacon eladniuk terméküket.

• 70.

  A Versenytanács fontosnak tartja az uniós cukorpiac versenyviszonyaiban kompetenciával, illetve nagy tapasztalatokkal rendelkező EU Bizottság véleményére utalni - amely egyébiránt egybeesik saját meglátásával is. Ennek alapján, a termelés biztonságát adó kvótarendszer következtében nem várható sem a földrajzi piac automatikus kiszélesedése, sem az import olyan mérvű tartós térnyerése, ami fel tudná törni a magyar cukorgyártók közös dominanciáját. Nem szabad szem elől téveszteni azt sem, hogy a szomszédos (jelenlegi és jövőbeni) EU tagállamokban országokban is - Lengyelország kivételével - a magyar piac szereplői uralkodnak. Nincsen arról szó, hogy "százszereplős", tökéletes versenypiac jönne létre.

• 71.

  Ami az EU tagállamok nagy részénél fennálló tulajdonosi koncentrációra vonatkozó érveket illeti, a Versenytanács hangsúlyozza, hogy a jelenlegi gazdasági, szabályozási környezetben az érintett földrajzi piacot Magyarország területében határozta meg, eljárásának célja a magyar piacon még fennálló - jóllehet korlátozott intenzitású - verseny védelme. Nem szabad szem elől téveszteni, hogy a hivatkozott országokban milyen előzmények után, milyen körülmények mellett, esetlegesen versenyjogi ellenőrzés nélkül valósult meg a piaci koncentráció. Megjegyzendő, hogy a kérelmezett ügylet kapcsán hozott bizottsági határozat is csak komoly strukturális változások után tartotta engedélyezhetőnek azt, mivel a belgiumi és a dél-németországi cukorpiacon káros versenyhatásokat azonosított.

• 72.

  A 2006-os változások esetlegesek és időben távoliak, az akkori piaci helyzetet nem lehet biztonsággal megjósolni.

• 73.

  Mindezektől függetlenül meg kívánja jegyezni a Versenytanács, hogy piacértékelése a kérelmezett összefonódásra vonatkozik, azt jelenlegi piacismeretei határozzák meg. Minden egyes későbbi, magyar cukorgyárakat működtető vállalkozások közötti összefonódást a maga idejében, a maga sajátosságai alapján fog megítélni.

A hatékonysági érvelés

• 74.

  A Versenytanács nem kívánja kétségbe vonni azokat az állításokat, melyek szerint a hazai cukorgyártásban további modernizációra, költségcsökkentésre, akár gyárbezárásra is szükség van. Nem nyert azonban bizonyítást, hogy ezeket a vélelmezett, - egyébként pontos, ellenőrizhető számításokkal alá nem támasztott - hatékonysági előnyöket a kérelmezett összefonódás hogyan szolgálja.

• 75.

  Példának okáért a Südzucker/Agrana csoport minden további nélkül megteheti, hogy gyárait összevonja, termelését koncentrálja, növelve ezzel az üzem kihasználtságát, csökkentve a fajlagos költségeket. A leghatékonyabbnak mondott, az ország másik felében működő kabai cukorgyár más gyárakkal való összevonásának azonban nincsen racionális indoka. Mivel nem egyedüli, hanem közös irányításról van csupán szó, nem lehet menedzseri szintű hatékonysági előnyökről sem beszélni.

• 76.

  Megjegyzendő továbbá, hogy

• • -

    Magyarországon a vállalatok az elmúlt években nyereségesek voltak (a CIE adatai szerint a magyar cukoripari vállalkozások adózás utáni eredményük 2001-ben több mint 5 milliárd, 2002-ben kb. 4 milliárd Ft.) - egyedül az importcukor jelent számukra kihívást.

• • -

    Nem helytálló az ügyfél azon érvelése, hogy az energiaárak magas költségét csak a termelés (értsd: tulajdonviszonyok) koncentrációjával lehet ellensúlyozni. A Versenytanács szerint nincs ugyanis érdemi kapcsolat a koncentráció és az energia ára között,

• • -

    Az EU-ban van arra is példa, hogy Magyarországhoz hasonló méretű tagállamban legyen három vagy több független piaci szereplő (nem is beszélve a jövőre csatlakozó országokról).

Összegzés

• 77.

  A Versenytanács, miután alaposan megvizsgálta a piacon időközben bekövetkezett, illetve a közelgő EU-csatlakozásból várhatóan következő változásokat, megerősödött abban az alaphatározatban is képviselt álláspontjában, hogy a kérelmezett összefonódás károsan befolyásolja a magyar cukorpiacon létező, egyébként sem túlzottan intenzív versenyt. A cukorpiaci helyzet nem változott, illetve az előre látható időn belül tartósan nem változik meg olyan mértékben, amely indokolná az alaphatározat feltételen túlmenő, érdemi megváltoztatását. Erre egyébként is csak rendkívüli esetben kerülhetne sor, tekintettel arra, hogy jelen utóvizsgálati eljárás tárgyát a határozatban foglalt feltétel teljesülése, illetve teljesíthetősége képezi.

A módosított kötelezettség

• 78.

  Tekintettel arra, hogy a kérelmezett összefonódást a Südzucker csoport a korábban előírt előzetes feltétel ellenére megvalósította, a Versenytanács nem látta lehetőséget az elvárt változások előzetes feltételkénti megfogalmazására. A gyártó vállalkozások közötti, egyébként sem túl intenzív verseny fenntartása, esetleges erősítésének érdekében az szükséges, hogy a Südzucker csoporthoz tartozó vállalat ne rendelkezzen sem egyedi, sem közös irányítást jelentő érdekeltséggel a kabai cukorgyár vonatkozásában.

• 79.

  A kötelezettség szerint a kérelmező vagy egy, vagy két lépcsőben, a rendelkező rész szerinti - üzleti titkot képező - időszak alatt megszünteti a kabai cukorgyár feletti irányítási jogát. Ennek konkrét megvalósulására többféle lehetőség is kínálkozik, így a kabai cukorgyárat külföldről ellenőrző Eastern Sugar BV két tulajdonosának nagyobb mozgástér adódik a Versenytanács által szándékolt, a határozat rendelkező részében tükröződő piaci változás megvalósításában.

• 80.

  Amennyiben első lépésben a kérelmező szerezne egyedüli irányítást a kabai cukorgyár fölött (közvetlenül vagy közvetve), akkor az ott meghatározott időn belül meg kell hogy szüntesse ezen jogi és ténybeli helyzetet. A magyar cukorpiaci verseny szempontjából szükségesnek tartja a Versenytanács, hogy a kabai cukorgyár irányításában részt szerző vállalkozás egy cukoriparban érdekelt, kellő tapasztalatokkal rendelkező, a Südzucker csoporttól - és értelemszerűen a Nordzucker csoporttól is - független vállalkozás legyen. Csak ily módon érhető el az alap és a módosító határozatban követett, jelenlegi piaci helyzetben kívánatosnak tartott cél. Amennyiben egy pénzintézethez kerülne a kabai cukorgyár feletti egyedüli irányítás joga, akkor is ezt a Versenytanács csak átmeneti megoldásként tartja elfogadhatónak. Ennek oka, hogy a formális irányítási jogosultság megléte ellenére vélhetően de facto, tényleges irányítással rendelkezhetne a kérelmező a kabai cukorgyár felett, mivel egy mind az európai, mind a magyar piacon kiemelkedő fontosságú, nagy tekintélyű cukoripari vállalat szakmai véleményét egy pénzügyi befektető a fontosabb üzletpolitikai döntéseknél valószínűleg respektálja. Amennyiben a pénzintézet továbbadási szándékkal vásárol (közvetlen vagy közvetett) részesedést a kabai cukorgyárban és egy éven belül túlad rajta, akkor ez átmeneti irányítás szerzésként nem lesz engedélyköteles - engedélyért majd a pénzintézettől vásárló harmadik vállalkozásnak kell folyamodnia a GVH-hoz.

• 81.

  Az érdemi kötelezettség teljesítése, bármilyen úton valósul is meg, változást hoz - közvetve az ES BV szintjén, vagy közvetlenül az ES Rt. szintjén, annak átalakításával - a kabai cukorgyár irányítási viszonyaiban, így az a Tpvt. alapján engedélyköteles lesz.

Egyéb megállapítások

• 82.

  A GVH a módosított határozat teljesülését a kérelmező által rendszeresen benyújtott beszámolók révén, illetve utóvizsgálat lefolytatásával fogja ellenőrizni.

• 83.

  A Versenytanács felhívja a kérelmező figyelmét, hogy a Tpvt. 90. § (2) alapján napi összegben meghatározott bírságot szabhat ki azzal szemben, aki a kötelezettséget nem teljesítette.

• 84.

  A jogorvoslati jogot a Tpvt. 83. § (1) bekezdése biztosítja.

Budapest, 2003. június 30.